Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Kivonatok
Hári Dániel: Ember és gép kommunikációja a science fiction filmekben

Az írás célja az, hogy bemutassa a filmművészet science fiction műfaja által prezentált jövőképeket az információs társadalom, a robotika és a mesterséges intelligencia kontextusában. Szó esik a mozgóképről, a tudományos fantasztikus stílusvilág jellemzőiről, valamint a sci-fi filmek politikai vonulatairól. Ezt követően a szerző bemutatja a műfaj alkotóinak elképzeléseit az informatikai forradalom lehetséges eredményeiről, következményeiről. A Mr. Robot című televíziós sorozat segítségével az ember és a komputer kommunikációja kerül előtérbe, majd jelentős science fiction mozifilmek történetein keresztül a robotokról, az androidokról és a kyborgokról alkotott teóriák is teret kapnak (a Terminátor, a 2001: Űrodüsszeia, az Én, a robot, a Páncélba zárt szellem és a Szárnyas fejvadász című alkotások elemzése révén). Végül szó esik a kiterjesztett és a virtuális valóságok gépeiről is az HBO Westworld című tévésorozata, valamint a Mátrix című mozifilm kapcsán.

 

Kulcsszavak: ember-gép kommunikáció, filmelemzés, science fiction, mesterséges intelligencia

 
Veszelszki Ágnes: Az anyaság képe a magyar blogoszférában

Milyen ma az anya? Milyennek kell lennie a szülőknek? Milyen kép alakul ki a szülői és kifejezetten az anyai szerepről az internetről, azon belül a blogokról (is) tájékozódó olvasóban? Az új szerephez történő szocializáció során a (leendő) szülők gyakran fordulnak szak- vagy ismeretterjesztő irodalomhoz. A források megjelenhetnek nyomtatott formában és az interneten. Az online tudás – mivel nem minden esetben ismert a szerző, a forrás, az aktualitás; az információhalmaz pedig nem kontrollált: bárki közzétehet szinte bármit – nem minden esetben megbízható. A tudás forrása megváltozik, tehát forráskritikára van szükség. Mindez különösen hangsúlyos az ismeretterjesztő irodalom kapcsán: megjelennek félrevezető, áltudományos, sőt kifejezetten káros nézetek is az interneten, amelyeket a tájékozódó olvasók komolyan vehetnek. Ezért érdemes az ún. anyablogokkal foglalkozni. Azt feltételezem, hogy az anya virtuális képe a blogokon főképpen negatív jelentéstartalmú üzenetekkel: a szenvedés, nehézség, súlyos felelősség szemantikai doménekkel kapcsolódik össze. Vizsgálatomhoz két magyar, az anyaság, szülőség témaköréhez kapcsolódó blogot (ún. mommyblogot) választottam ki. Véletlenszerűen gyűjtöttem a blogokról cikkeket, és azokat elemeztem az anyaszerepről festett képük alapján.

 

Kulcsszavak: blog, anyablog, ismeretterjesztés, szakirodalom, szerepszocializáció, anyaság

 
Dankó Szilvia − Nagy Annamária Lilla − Szegh Henriette: Tetten ért kreativitás. Fordítás, újrafordítás és újraszerkesztés

A fordítási tevékenység másodlagos szövegalkotásnak minősül, a fordító kezét munkája közben egyaránt kötik a forrásnyelvi szöveg sajátosságai és a célnyelvi befogadók elvárásai, ennél azonban még több is befolyásolhatja a döntéseit: a fordítás tágabb kontextusa, a fordítási médium, a fordítandó szöveg helyzete az irodalmi kánonban és saját fordítói kompetenciája is (Klaudy 2003; Toury 1995). A jelen kutatásban arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan befolyásolják a szöveget mégiscsak „alkotó" fordító műveleteit a fordítási helyzet különféle kötöttségei, milyen kreativitásra képes akár többszörösen is „gúzsba kötve". Ennek vizsgálatára interlingvális, vagyis nyelvek közti, intralingvális, nyelven belüli és intermediális, azaz különféle fordítástípusokra vonatkozó elemzést végeztünk a The Hobbit című regény négy magyar fordítása, újraszerkesztett kiadása alapján. Mivel a fordító „kreativitása" feltételezhetően az általa végzett fakultatív műveletekben nyilvánul meg leginkább, a számítógépes korpuszvizsgálat mellett kontrasztív szövegelemzéseket is végeztünk Klaudy (1997, 1999) és Robin (2014) műveleti tipológiája alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy a sajátos fordítási típusok sajátos fordítói stratégiákat igényelnek, és a kompetens fordító szűk keretek között is képes táncra perdülni: ott is találunk kreativitást, ahol legkevésbé számítunk rá. A jelen tanulmányban a könyvek fordításának elméleti hátterét és elemzéseit mutatjuk be.


Kulcsszavak: fordítói műveletek, kreativitás, újrafordítás, újraszerkesztés

 
Székely Noémi: A Pokémon GO-jelenség és a kiterjesztett valóság

A 2016-os Pokémon GO volt az első olyan kiterjesztettvalóság-alapú online játék, amely meghódította a világot. Sikere megkérdőjelezhetetlen volt, ennek okai pedig összetettek. A valós és a virtuális világ összekapcsolása már évek óta foglalkoztatja a szakembereket és a felhasználókat is, és a Pokémon GO nyomán a kiterjesztett valóság használatában új lehetőségek és felhasználási módok nyíltak meg. Hogyan és miért válhatott sikeressé ez a játék, milyen hatással volt a világra? Milyen újításokat jelentett a kiterjesztett valóság alkalmazása egy online játékban? Milyen potenciál rejtőzik még benne? Hogyan válhat a jövőben a hasznunkra a kiterjesztett valóság? A dolgozatban ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat.


Kulcsszavak: online játék, Pokémon GO, kiterjesztett valóság, augmented reality

 
Sipos Dániel: A Facebook mint hírfilter a 2016-os amerikai elnökválasztás tükrében

A 2016-os amerikai elnökválasztás váratlan eredményét sokan és sokféleképpen próbálták megmagyarázni. Az egyik magyarázat szerint a Facebookon terjedő álhírek döntő mértékben befolyásolhatták a szavazókat. Mivel az álhírek terjedését a Facebook saját, a hírfolyamot szelektáló algoritmusa nem tudta megfelelően kezelni, ezért sokan a közösségi oldalt tették felelőssé az elnökválasztás eredményéért. Dolgozatomban először ismertetem az álhíroldalak működését, majd bemutatom, hogy az amerikai lakosság milyen mértékben és módon használja a Facebookot. Ezt követően részletesen elemzek egy-egy, a Facebook szerepét középpontba állító, illetve azt marginálisnak tekintő cikket. Bemutatom, hogy szerzőik milyen eszközökkel próbálnak hatással lenni az olvasókra. Munkám végén a Facebook alapítójának gondolatait ismertetem a témával kapcsolatban.

Kulcsszavak: Facebook, álhírek, amerikai elnökválasztás, filterbuborék

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 9