Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Kivonatok
Máté Zita: Értem, nem értem, félreértem… különböző beszélőváltási stratégiák az európai kultúrkörön belül

A magyar társalgáselemzés alapvetően angolszász és német forrásokra támaszkodik, miközben Európában ettől eltérő társalgási normák is léteznek, például a spanyol nyelvben. Ez a cikk a beszélőváltás szintjén jelentkező különbségekre hívja fel a figyelmet, különös tekintettel a diszkurzusjelölőkre. Ezekről való tudásunk ugyanis segíti megelőzni a kulturális klisék kialakulását, továbbá a nyelvtanulásban is alapvető fontosságú, mert ez a tudás alapozhatja meg a társalgási kompetencia teljes kifejlődését (Cestero 2005). Minél hatékonyabb a társalgási kompetencia, annál gyorsabb a nyelvtanulás, és annál kevesebb félreértésre adunk esélyt az interkulturális kommunikáció során.

Kulcsszavak: társalgáselemzés, diszkurzusjelölők, nyelvoktatás, társalgási kompetencia, interkulturális kommunikáció

 
Domonkosi Ágnes: A kutatástól a tanácsadásig, az illemtantól az adatokig – diskurzusok a nyelvi kapcsolattartásról

A nyelvi kapcsolattartási formák, megszólítások, a tegezés-nemtegezés változatai közvetlen kapcsolatban állnak a társas viszonyok szerveződésével, ezért a nyelvi tapasztalatok hétköznapi értelmezésétől kezdve a nyelvi viselkedést szabályzó illemtankönyveken át a nyelv társas vonatkozásait vizsgáló, szociolingvisztikai, pragmatikai kutatásokig számos különböző szinten válnak a nyelvi reflexió tárgyává. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy milyen hétköznapi, tudományos és közvetítő diskurzusok működnek a nyelvi kapcsolattartásra vonatkozóan, és ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogyan hatnak egymásra. Az elemzés rámutat, hogy a diskurzusok között a normatív iránymutatás igényének megnyilvánulásai, illetve az illemtankönyveknek, az oktatásnak és nyelvművelő munkáknak a kutatási eredmények ismeretének hiányában megfogalmazott értékítéletei a meghatározóak.

Kulcsszavak: nyelvi kapcsolattartás, magázás, tegezés, megszólítás, metadiskurzus

 
Balló Zsófia – Barta Ákos: A kooperatív oktatásmódszertani megoldások használatának eredménye a műszaki felsőoktatásban

A cikk bemutatja, hogy a korlátozó tényezők ellenére milyen eredményesen lehet használni a műszaki felsőoktatásban olyan oktatásmódszertani eszközöket, amelyek eddig elsősorban a közoktatásban nyertek teret. Törekvésünk elsődleges célja az volt, hogy tantárgyunk óráit, ami iránt az óralátogatás intenzitásában megmutatkozó, az átlagosnál alacsonyabb hallgatói érdeklődés mutatkozik, vonzóbbá, az órákon való hallgatói részvételt aktívabbá, mindezek által a tananyagot jobban elsajátíthatóvá, a tárgy elvégzését pedig eredményesebbé tegyük. Kutatásunk során az egyetem két különböző karán, három, eltérő módszertani eszközöket alkalmazó félévet hasonlítottunk össze. Ezáltal össze tudtuk hasonlítani a különböző oktatásmódszertani megoldásainkat nemcsak ugyanannak a karnak a viszonylatában, hanem a két kart összehasonlítva is. Eredményeink azt mutatják, hogy a három fázis során növekedett a hallgatói aktivitás és javult a tárgy teljesítésének eredményessége.

Kulcsszavak: kooperatív tanulás, műszaki felsőoktatás, hallgatói aktivitás, tapasztalati tanulás, kompetencia fejlesztés

 
H. Tomesz Tímea: Kommunikációs tudástranszfer és készségfejlesztés

A jelenleg iskolapadban ülő generáció lényeges különbséget mutat a korábbiakhoz képest többek között szocializálódási sajátosságaiban, informálódási és tanulási stratégiáit tekintve. A tanulmány egy kutatást mutat be, amelyben a kommunikációs tudás transzformálásának lehetőségit vizsgálom, azt, hogy a kialakítandó tudásnak, valamint a készségfejlesztésnek milyen eszközei és módszertana lehet a felsőoktatásban; továbbá, hogy mi befolyásolhatja a sportszakosok motiválhatóságát, bevonódását, illetve a tudás elsajátításának milyen formái alakíthatók ki esetükben. Írásom struktúráját tehát a Mit? (vagyis milyen tartalmat, milyen kommunikációs ismereteket), Kinek? (milyen hallgatói csoportnak, lehet-e különbség az egyes szakok hallgatói között), és Hogyan? (a hallgatói összetétel mennyire határozza meg az alkalmazandó módszertant) kérdések határozzák meg. A hallgatói elvárások feltérképezését kérdőíves kutatás is segítette.

Kulcsszavak: kommunikáció, tudástranszfer, készség, sportoló, tanulási motiváció

 
Kondor Boglárka: A művészet megjelenése a tudományokban: a művészeti kiálltás mint a természettudományos ismeretterjesztés hatékony módszere

Tanulmányomban egy kérdőívvel és interjúkkal történt felmérést mutatok be, amely során azt vizsgáltam, milyen fontos szerepet játszanak egy kiállításban a képi megjelenítési formák, a hangok, a modern kommunikációs eszközök és az interaktivitás. Kutatásomban választ kerestem arra, megőrizhetők-e a múzeumokban megjelenő hagyományos kommunikációs eszközök a modern technológiák térhódítása mellett; miért fontos egy kiállítás hangulata, megjelenése; miért segítheti az ismeretek közlését és befogadását a művészetek és a tudományok összekapcsolása, vagy miért töltenek be a vándorkiállítások oly fontos szerepet az ismeretterjesztésben. Az eredmények közül kiemelem azokat, amelyeket a multimédiás eszközök igényfelmérése, valamint az interaktivitás, a vizualitás és az interdiszciplinaritás fontosságának vizsgálata adott. Említést teszek tovább bizonyos művészeti ágak és tudományterületek összekapcsolásának lehetőségéről, fontosságáról is hazai és külföldi példákon keresztül.

Kulcsszavak: holisztikus tanulás, interaktivitás, interdiszciplinaritás, vizualitás, természettudományos kommunikáció, múzeumpedagógia

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 12