Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Kivonatok
Fábics Tamás: A mai magyarországi földrajzi nevek segítségével kimutatott kései ősszláv dialektusok a Kárpát-medencében

S. B. Bernštejn és Vl. Georgiev kutatók szerint az ősszláv nyelv viszonylagos egysége a Kr. u. 4. századig tehető fel, utána már csak kései ősszláv dialektusokról beszélhetünk. Az említett tudósok szerint ez a kései ősszláv periódus a 8-9. századig tartott. N. S. Trubeckoj az ősszláv nyelv létének határát későbbre tolja ki; az utolsó közös szláv innovációhoz, a redukált magánhangzók (ъ, ь) kieséséhez, illetve vokalizációjához köti. Bármelyik feltevést is fogadjuk el, a magyarok 9. századi Kárpát-medencei honfoglalása a fentebb említett kései ősszláv dialektusok meglétének időszakára esett. Az egység felbomlásával magyarázható, hogy a kései ősszláv korban bekövetkező nyelvi változások nem egyforma eredményeket adnak az egyes ősszláv dialektusokban, dialektuscsoportokban és, természetesen, a belőlük kialakult nyelvekben sem. Ilyen változások a fonetika területén, többek közt, az ősszláv *ktь (*ktĭ), *tь (*ti), *gь (*gi), *kь (*ki) hangkapcsolatok sorsa.

Az említett korai ősszláv hangkapcsolatok három irányba változtak a kései ősszláv nyelvi periódus folyamán, ezek a reflexek szintén alapjai lehetnek a mai szláv nyelvek és dialektusok osztályozásának. A korai ősszláv *ktь (*ktĭ), *tь (*ti), *gь (*gi), *kь (*ki) hangkapcsolatok mindhárom folytatása kimutatható a mai magyar földrajzi nevekből. Az előbbiek alapján valószínűsíthető, hogy a magyarok a 9. századi honfoglaláskor különféle kései ősszláv dialektusokat találtak a Kárpát-medencében, amelyekből különböző hangalakban vették át a földrajzi neveket. A földrajzi nevek elhelyezkedéséből következtetni lehet a kései ősszláv szállásterületekre a Kárpát-medencében. A kései ősszláv dialektusok Kárpát-medencei léte természetesen lehet betelepedés eredménye, de valószínűbb, hogy a területen differenciálódott az ősszláv nyelv.

 

Kulcsszavak: szláv dialektusok, hangváltakozások, szláv jövevényszavak, földrajzi nevek, magyar nyelv

 
Balogh Andrea: A szövegek láthatósága/láthatatlansága a videojátékokban

A hétköznapi szemlélő számára a videojátékok vizuális alkotások elsősorban: a játékosok különböző platformokon irányítják a karaktereiket, hogy változatos célokat elérjenek el a virtuális világokban. Ennek ellenére a háttérben a játékoknak nagyon sok olyan szöveges elemük van, amelyek befolyásol(hat)ják a játékélményt is. A különböző hirdetésekben is erre a kettősségre szoktak építeni a marketingesek: egy játékot az élethű grafikájával és/vagy az összetett történetével, szereplőivel igyekeznek eladni. A tanulmányban azért a szöveges elemekre helyezem a hangsúlyt, mivel kevésbé vannak előtérben, és bár a játékosok sokszor kevés figyelmet szentelnek nekik, ettől függetlenül nagymértékben hozzájárulnak a sikeres játékhoz. A különböző típusok közül részletesebben írok az ún. easter eggekről (elrejtett üzenetek, játékon belüli viccek), a fordításokról és a menükről, valamint hosszabban a videojátékokban megjelenő lore-ról (a játék teljes háttértörténetéről). Kiemelendő, hogy bár sokszor láthatatlannak érezzük ezeket a szövegeket a játékokban, de mind a játékosok, mind a játékfejlesztők szempontjából nagyon fontos a kutatásuk.

Kulcsszavak: videojátékok, easter egg, lore, szövegek láthatósága, videojáték-kutatás

 
Sobczak Anna: Multimodális metaforák négy lengyel sörgyártó televízióreklámjaiban

A kognitív nyelvészet a metaforát mint konceptuális folyamatot és terméket értelmezi, amely egy fogalmat egy másik fogalmon keresztül értelmez (Lakoff és Johnson 1980). A konceptuális metafora elsősorban a gondolatban létezik, emiatt pedig nem csak a nyelvben juthat kifejezésre, hanem más módokban is, például képekben, gesztusokban, nonverbális hangokban vagy zenében, ami a monomodális és multimodális metaforák széles spektrumát eredményezi (Forceville 2008, 2009). A kulturális háttér jelentős befolyással lehet a metaforák választására és használatára (lásd pl. Kövecses 2005), amint ezt amerikai, ukrán és orosz televíziós sörreklámokban szereplő multimodális metaforákról szóló tanulmányokban is vizsgálták (Lantolf és Bobrova 2012, Bobrova 2013). Jelen dolgozat a multimodális metaforákat vizsgálja 12 lengyel sörreklámban, és amellett érvel, hogy mind a kulturális kontextus, mind a sörgyártók által alkalmazott reklámstratégiák jelentős befolyással vannak a multimodális metaforák konstruálására a TV-reklámokban.

Kulcsszavak: multimodális metafora, televízióreklám, nyelv és kultúra, reklámstratégia, lengyel sör

 
Hári Dániel: Ember és gép kommunikációja a science fiction filmekben

Az írás célja az, hogy bemutassa a filmművészet science fiction műfaja által prezentált jövőképeket az információs társadalom, a robotika és a mesterséges intelligencia kontextusában. Szó esik a mozgóképről, a tudományos fantasztikus stílusvilág jellemzőiről, valamint a sci-fi filmek politikai vonulatairól. Ezt követően a szerző bemutatja a műfaj alkotóinak elképzeléseit az informatikai forradalom lehetséges eredményeiről, következményeiről. A Mr. Robot című televíziós sorozat segítségével az ember és a komputer kommunikációja kerül előtérbe, majd jelentős science fiction mozifilmek történetein keresztül a robotokról, az androidokról és a kyborgokról alkotott teóriák is teret kapnak (a Terminátor, a 2001: Űrodüsszeia, az Én, a robot, a Páncélba zárt szellem és a Szárnyas fejvadász című alkotások elemzése révén). Végül szó esik a kiterjesztett és a virtuális valóságok gépeiről is az HBO Westworld című tévésorozata, valamint a Mátrix című mozifilm kapcsán.

 

Kulcsszavak: ember-gép kommunikáció, filmelemzés, science fiction, mesterséges intelligencia

 
Veszelszki Ágnes: Az anyaság képe a magyar blogoszférában

Milyen ma az anya? Milyennek kell lennie a szülőknek? Milyen kép alakul ki a szülői és kifejezetten az anyai szerepről az internetről, azon belül a blogokról (is) tájékozódó olvasóban? Az új szerephez történő szocializáció során a (leendő) szülők gyakran fordulnak szak- vagy ismeretterjesztő irodalomhoz. A források megjelenhetnek nyomtatott formában és az interneten. Az online tudás – mivel nem minden esetben ismert a szerző, a forrás, az aktualitás; az információhalmaz pedig nem kontrollált: bárki közzétehet szinte bármit – nem minden esetben megbízható. A tudás forrása megváltozik, tehát forráskritikára van szükség. Mindez különösen hangsúlyos az ismeretterjesztő irodalom kapcsán: megjelennek félrevezető, áltudományos, sőt kifejezetten káros nézetek is az interneten, amelyeket a tájékozódó olvasók komolyan vehetnek. Ezért érdemes az ún. anyablogokkal foglalkozni. Azt feltételezem, hogy az anya virtuális képe a blogokon főképpen negatív jelentéstartalmú üzenetekkel: a szenvedés, nehézség, súlyos felelősség szemantikai doménekkel kapcsolódik össze. Vizsgálatomhoz két magyar, az anyaság, szülőség témaköréhez kapcsolódó blogot (ún. mommyblogot) választottam ki. Véletlenszerűen gyűjtöttem a blogokról cikkeket, és azokat elemeztem az anyaszerepről festett képük alapján.

 

Kulcsszavak: blog, anyablog, ismeretterjesztés, szakirodalom, szerepszocializáció, anyaság

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 9