Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Kivonatok
Szabó Lilla: Álhír: vírus, víz, gaz vagy gazember? Az álhírek keretezése az Amerikai Egyesült Államok médiájában

Az álhír, vagyis a médiában terjedő hamis hír fogalma különösen a 2016-os egyesült államokbeli elnökválasztás, illetve a 2017-es francia elnökválasztás óta közbeszéd tárgyát képezi (Veszelszki 2017). A fogalom népszerűsége ellenére a meghatározása nem minden esetben egyértelmű (Aczél 2017). A dolgozat arra vállalkozik, hogy a népszerű közösségi oldal, a Facebook kontextusában értelmezze az álhírek konceptualizációját, a kognitív nyelvészet, azon belül pedig a keretszemantika segítségével (vö. Fillmore 2006). A hat különböző hírportálon publikált 102 cikk elemzése alapján feltételezhető, hogy az álhíreket gyakran AZ ÁLHÍR VÍRUS (the dissemination of fake news [az álhírek terjesztése]), AZ ÁLHÍR GAZ (weeding out blatant fake news [kigazolni a kirívó álhíreket]), AZ ÁLHÍR VÍZ (tide of fake news [álhírek áradata]), illetve AZ ÁLHÍR ELLENSÉG (fight against fake news [harc az álhírek ellen]) konceptuális metaforák segítségével értelmezzük, amelyek nem csak egy adott cikkben, hanem intertextuálisan is megjelennek.


Kulcsszavak: álhír, Facebook, keretszemantika, konceptuális metaforák, intertextualitás

 
Zachar Viktor: A szakfordítás, a sajtófordítás és az újságírás határán: Wikipédia-szócikkek készítése a fordításoktatásban

A Wikipédia online enciklopédia szócikkeinek fordítási kérdéseivel az elmúlt években kezdett foglalkozni a fordítástudomány. Jelen tanulmány elsődlegesen a sajtófordítás és annak oktatásának lencséjén keresztül és nem kizárólag fordítási feladatként tekint erre a jelenségre, amelyet először a 2016/17-es tanév tavaszi félévében építettem be a saját fordítástechnika-kurzusom menetébe.

A Wikipédia-szócikkek készítése számos olyan képesség és készség javítására alkalmas, amelyek egyaránt fontosak a nyelvi közvetítőknél és az újságíróknál. Így a tanulmány előbb a Nord (1992) által meghatározott kompetenciák mentén bemutatja azt a nyolc képességet és készséget, amely fejleszthető ezzel a feladattípussal a fordításoktatásban, majd ismerteti a konkrét, hallgatóknak kiadott feladat paramétereit. Ezek kiindulópontnak tekinthetők és szükség esetén továbbfejleszthetők, az adott körülményekhez igazítva ezt az újfajta feladattípust.

 

Kulcsszavak: szakfordítás, sajtófordítás, újságírás, fordításoktatás, Wikipédia

 
Farkas Nóra – Seres Nóra: Fordítás vagy adaptáció? Változó fordítási normák a magyarra fordított gyerekirodalmi szövegekben

A 20–21. század fordulóján paradigmaváltás következett be a magyar gyerekirodalomban, ennek következtében ma a magyar gyerekirodalom központibb helyet foglal el az irodalmi poliszisztémában, mint korábban. Tanulmányunkban az Alice's Adventures in Wonderland és a The Secret Garden egy-egy régi és új magyar fordítását hasonlítjuk össze, amelyek a paradigmaváltás előtt és után készültek. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy megfigyelhető-e fordításinorma-váltás az angolról magyarra fordított gyerekirodalmi szövegekben. Az eredmények alapján az általunk vizsgált magyarra fordított gyerekirodalmi szövegek közül távolabb állnak az adaptációktól azok, amelyek az említett paradigmaváltás után készültek.

Kulcsszavak: fordítás, adaptáció, magyar gyerekirodalom, normaváltások, irodalmi poliszisztéma

 
Bielecki Robert: A főnévi igenév szintaxisa a magyar nyelvben

A hagyományos magyar nyelvtanbeli megközelítés keretében a főnévi igenevet átmeneti szófajként szokás tárgyalni, amely „a cselekvést és a történést elvontan, dologként, fogalomként nevezi meg". Történeti szemszögből viszont a főnévi igenév egy olyan régi, eredetileg a mondatban cél- és véghatározó funkcióját betöltő deverbális főnév latívuszi alakjának petrifikált örököse, amelynek az alkalmazhatósági köre szintaktikai tekintetben jelentősen kibővült. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy ezek az állítások nem elegendők. Mind a főnévi igenévben (azaz a régi deverbális főnévben), mind az új deverbális főnévben valóban mind főnévi, mind igei tulajdonságok összekapcsolódnak, de ezeknek a tulajdonságoknak a főnévi igenév és deverbális főnév alakján kívül megnyilvánuló tünetei specifikus módon eltérnek egymástól. A főnévi igenév, a verbum finitum kategóriájához közeledve, a deverbális főnévvel összevetve több igei tulajdonságot mutat. Ezeknek a szintaktikai tulajdonságoknak pontos leírása képezi a jelen cikk tárgyát.

 

Kulcsszók: ige, főnévi igenév, deverbális főnév, szintaxis, szemantika

 
Istók Béla: Penaldo, Missi & co. Futballszleng és szóalkotás az interneten

Az elmúlt években az internetes nyelvhasználat hatására gyakorivá váltak a korábban ritká(bb)nak tartott szóalkotási módok (Istók 2016, 2017a; Lőrincz 2016; Zimányi 2013: 54). Tanulmányomban a „gyakoritka" szóalkotási eljárásokkal létrejövő és az interneten terjedő futballszleng-kifejezéseket elemzem formai és jelentésbeli szempontból (pl. Penaldo, Missi, Bundásliga). A kutatás célja meghatározni a szóban forgó kifejezések terjedésének okait és feltételeit.

 

futballszleng, „gyakoritka" szóalkotási módok, ne(t)ologizmusok, internetes nyelvhasználat, humor

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 10