Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Reáliák – a lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések. Konferenciabeszámoló


A Modern Filológiai Társaság éves konferenciája

ELTE BTK, Gólyavár, 2012. június 20-án és 21-én

[A teljes cikk letölthető formátumban]

 

A kétnapos konferenciát Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja nyitotta meg. Dékáni köszöntőjében beszélt az egyetem küldetéseiről: a kutatásról, az oktatásról és a társadalmi felelősségvállalási programról. Az idén 377 éves egyetem BTK-ja igen gazdag szakmai kínálatot nyújt: minden héten legalább két nívós rendezvény van karunkon.

Nyomárkay István átadta a Modern Filológiai Társaság kitüntetését, a Pro Neophilologia in Hungaria díját Székely Gábor professor emeritusnak.

Az első előadást a kitüntetett Székely Gábor tartotta, Fokozó értelmű szabad szókapcsolatok és komparatív frazeologizmusok a nyelvhasználatban címmel. A „szabad szókapcsolat” terminusban a „szabad” jelző nem teljes szabadságot jelent, hanem vannak bizonyos kötöttségek (Forgács Tamás példája: naposcsibe). Viszonylagosságot fejezünk ki a fokozással, Székely Gábor ehelyett azonban a viszonyítás megnevezést ajánlja. Az abszolút szuperlatívusz lexikális fokozás. A „komparatív frazeologizmusok” szakszót a német Die Lexikologie der deutschen Sprache (A német nyelv lexikológiája) című munkából adaptálta az előadó. A fokozó elemek (például: irtózatosan, borzasztóan, rettenetesen, rettentően; bámulatosan, csodásan, egészen, határozottan, pokolian, végtelenül) nem minden fokozható szóval alkotnak szókapcsolatot (pl. *csodálatosan unalmas, *bámulatosan titkos), sőt vannak olyan fokozó kifejezések, amelyek csupán kevés szóval vagy akár csak eggyel alkothatnak szókapcsolatot, így van ez a kollokációk esetében (l. piros, mint az alma vs. *zöld, mint az alma). Másként fokoznak a nők és a férfiak, másként fejezik ki a hasonlítást a különböző kultúrák: arab pásztoroknál tejfehér, a gyöngyhalászoknál: fehér, mint a gyöngy.

Nyomárkay István, a társaság elnöke Szeretsz-e engem? Nyelvi világkép és szövegértés című előadása volt a programban a második. Az előadás címe bibliai idézet (János ev. 21: 15-16), Jézus kérdezi e szavakkal Pétert. A szeretsz és a szeretlek kifejezések teológiai és nyelvi vonatkozásait vizsgálta, a szeret és a kedvel görög megfelelőinek összevetésével. Sem a magyar, sem a szláv, sem a német fordítások nem tesznek különbséget a két ige között.

Klaudy Kinga előadásának címe Nyelvi és kulturális aszimmetria a reáliák fordításában. A reália jól elkülöníthető kutatási egység a forrásnyelvben (FNY), célnyelvi megfelelője jól elkülöníthető a célnyelvben (CNY), fordítása döntési helyzetbe hozza a fordítót, a szószintű döntéseknek szövegszintű hatásuk van. Többféle definíciót kaptunk a „reália” terminusra. Reáliák például Móricz Zsigmond Rokonok művében: protekció, dirigál (latinizmus), a főispán vadászcimborája (közigazgatási reália), öreg panamisták, részeg, mint a csap, összesen egy báránytokányt ettem, Szép asszonynak kurizálok, Julis fiam… Nyelvi aszimmetria jellemzi például a magyar süt igének megfelelő bake, roast, grill angol igék kapcsolatát. A kulturális aszimmetria nem egyszerűen kultúrák közötti különbségeket jelenti, hanem a kultúrák közötti kommunikáció egyirányúságát: az egyik kultúra kibocsátó, a másik befogadó jellegű. Ha „kis nyelvről nagy nyelvre” fordítunk, akkor honosítás (domestication), ellenkező esetben rendszerint idegenítés (foreignisation) történik. A honosító fordítás kiiktatja a forrásnyelvi reáliákat, ezzel szemben az idegenítő fordítás megtartja a forrásnyelvi reáliákat (vö. Venuti 1995). Például az orosz szavak atmoszférateremtő funkcióval jelentek meg a fordításokban (például: muzsik, balalajka, szamovár). Sajátos megoldás a magyar szó átvétele a fordításba, illetve lábjegyzetélése (főispán, pengő, fillér, kuruc, Berci bácsi).

Bańczerowski Janusz Világkép a frazeológiában (a »száj« és a »nyelv« lexémák a magyar és a lengyel frazeológiai kapcsolatokban) címmel tartott előadást. Az antropocentrikus beállítottságot mutatja, hogy igen gyakori a testrészek megjelenése a frazeologizmusokban. Ezzel szemben az állati világ legtöbbször elvetendőként jelenik meg (ne legyél állat, ne viselkedj úgy, mint egy állat, lusta, mint egy dög/kutya; röfög, mint egy disznó; ugat), ám természetesen ennek ellenkezőjére is kaptunk bőségesen frazémapéldákat.

Bárdosi Vilmos aReáliák a frazeológiában című előadásában magyar, francia, spanyol és német frazeológiákat elemzett, a tulajdonnévi reáliák szempontjából. A páneuropaizmusok szintjén szinte teljes az ekvivalencia, ám vannak nyelvspecifikus eltérések. Bibliai példák: az Ábrahám kebele kifejezés a magyarban a halál képeként konceptualizálódott, akárcsak a franciában és spanyolban, azonban a németben a jólét, a biztonságos élet körülírására szolgál. A német über den Jordan gehen jelentése ’meghal’, a spanyolban azonban a hasonló, ezt a földrajzi nevet tartalmazó kifejezés a ’megfiatalodik, felfrissül, megújul’ szinonimája. Az él, mint Marci Hevesen esetén azonban csupán részleges ekvivalenciáról beszélhetünk, frazeológiai hungarikumnak tűnhet – spanyol és francia megfelelői ’él, mint egy isten’, a németben a Frankreich toponimával egészül ki (wie Gott in Frankreich leben). A több is veszett Mohácsnál részleges megfelelője a spanyol más se perdió en Cuba ’több is veszett Kubában’. A lefordíthatatlan frazeologizmusok (zéró ekvivalencia) fordításakor vagy jelentésben hasonló részleges ekvivalenst kell választani, vagy lábjegyzettel kell a kifejezést ellátni: például Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé; estar de Rodríguez ’~ szalmaözvegy’; rangehen wie Blücher (< Büchler) ’bátor’.

Frazeológiában kódolt tudásról beszélt Balázs Géza, bevezetőjében felvetette a Bańczerowski-féle világ nyelvi képe fogalomkörét, illetve a Bárdosi-féle frazématipológiát. Az előadás központi fogalma az észjárás volt (Karácsony Sándor alapján). A frazeológiában kódolt tudás lappangó, rejtett, részben elfeledett tudás, gyakorta népi-naiv pszichológia vagy orvoslás rejtőzik mögötte. A Hogy vagy? kérdésre adott helyzetmondatok gyakorta pesszimista, nem dicsekvő hozzáállást tükröznek. Etológiai megfigyelés rejtőzik az elénekli a hattyúdalát mögött: a hattyú halála előtt valóban sajátos hangot ad ki.

Albert Sándor számos példával gazdagította Az állandósult kifejezések néhány fordítási problémája című előadását. A De felült Lackó a béresek nyakára… jelentése ’meleg van’ (a június László-napra utalva), miképpen lehetne azonban ez például svédre, norvégra fordítható? Csak „meleg van’-ként. A magyarban A lónak négy lába van, mégis megbotlik, a vietnamiban Még a majom is leesik a fáról couleur locale-t tartalmaz. A hungarizmusok (gallicizmusok, germanizmusok stb.) fordítása számos veszélyt rejt.

A délelőtti ülés első elnöke Gadányi Károly volt. Különleges előadás-átvezetőiből többek között megtudhattuk, hogy egy orosz pohárköszöntő szerint a vodka tiszta, mint Isten anyjának könnye, és erős, mint a szovjet hatalom; egy másik frazéma úgy szól, hogy a háború semmi, a lényeg a manőverezési képesség. A hogy vagy? kérdésre adható pesszimista válasz lehet: mint a meztelen a csalánban. Anekdotaszerű az úgy szerettem régen a feleségem, majd megettem – most meg úgy bánom, hogy nem ettem meg.

A délelőtti szekció további részét Gósy Mária elnökölte. Ráduly Zsuzsanna a növénynevekről beszélt a magyar és lengyel frazeológiában. Szinte minden növénynév, sőt a növények különböző részei is előfordulnak a frazémákban. Különböző emberi tulajdonságok kapcsolhatók a növénynevekhez, például a tölgyfa a lengyelben a magasság, erő megtestesítője, vagy: magas, mint a nyárfa, buta, mint a bab; lengyelben és magyarban is karcsú, mint a nádszál. Kifejezhető a szépség (szép, mint a vörös rózsa) és a butaság is növénynevekkel (buta, mint a tök; esze, mint egy dió; tökfej).

Dziewońska-Kiss Dorota az imitatívákat ismertette, ezek állatnévből képzett igék, amelyek az állatok jellemző tulajdonságait tükrözik. Például: kacsázik (a 280-as euró alatt kacsázik a forint), kígyózik (sor kígyózik a röszkei határnál), tetvészkedik, bebikáz, majomkodik ~ majmol, legyeskedik, bogarászik, görénykedik, patkánykodik, kukacoskodik, molyol, malackodik, disznólkodik, egerészik, páváskodik, kakaskodik, rókázik, rátehénkedik (Imitatívák a magyar reáliákban és frazeológiai kapcsolatokban). Császári Éva angyal és ördög kapcsolatáról beszélt a szlovák és magyar frazeológiai kapcsolatokban. A kontrasztív vizsgálat szerint a két nyelv világképe sok egyezést mutat.

A délelőtti szekciót Gyarmathy Dorottya zárta, a Hungarikum a nyelvben című előadásával.  Hungarikum az izé, első említése 1604-es, ismeretlen eredetű, jelentése ’holmi, valami, dolog’. Geleji Katona István már 1645-ben ír róla, ugyancsak említi Brassai Sámuel. Arany Jánosnak a Hamlet-fordításában is felbukkan, úgyszintén Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászában. Simonyi Zsigmond szerint az iz ’ördög, fene’ megfelelője. Prohászkánál „nyelvi jolly joker”, helyettesítő, töltelékszó. Az előadó kérdőíves felmérés alapján mutatta be az izé jelenlegi nyelvi állapotát. Eszerint főként spontán beszédben fordul elő, fiatalok beszédében, különösen baráti-családi beszélgetésben. Használatának oka az, hogy nem jut a beszélő eszébe egy szó, vagy a megszólaló időt akar nyerni (túl sok mindent akar túl gyorsan mondani), illetve az izé ismeretlen tárgy megnevezésére is szolgálhat, továbbá eufemizmus is lehet.

A délutáni ülés elnöke Jeremiás Éva volt, a szekciónyitó előadást is ő tartotta, Általános nyelvtan – speciális nyelvtan: Matthew Lumsden perzsa grammatikája (Calcutta 1810) címmel. A filológiai pontossággal összeállított előadásból többek között megtudhattuk, hogy az arabból kölcsönzött terminusok nem alkalmazhatók a perzsa nyelv leírására.

Fordítási problémák és megoldások a magyar orvosi szókincsben témában adott elő Keszler Borbála. Nyomárkay István nyomán három nyelvújítási korszakot különíthetünk el: a 17–18. században csupán szórványos próbálkozások voltak; a 18. század végén, a 19. század elején a tudatos nyelvújító mozgalom volt jellemző; a 20–21. században pedig folyamatos a nyelvújítás, és a tudomány gyors fejlődéséhez kötődik. Keszler Borbála azt vizsgálta, hogy az orvosi szakmunkákban (például az Ars medicában, Pax corporisban) a latin szavakat miképpen adták vissza magyarul. Az egyik módszer a különírás volt (agonia: belső rettenetes hartz; visszér: érnek megcsomózása az ember lábain), a másik eljárás az egyszerű, köznyelvi, nyelvjárási kifejezések bevonása a szaknyelvbe. Gyakori az idegen nyelvből tükörfordítás, az elvonás és összetétel (bonc- < boncol; ezzel alkotott összetételek: boncmester, bonckés). Nem meghonosodott nyelvújítási szavak a nőszdüh ’szexmánia’, ülcsont, zárizom, láthártya; megmaradt viszont a hordágy, kötszer, látlelet. A 20. században az angol dominanciája a jellemző, az angol szavak sok esetben mozaikszavakként jelennek meg (PCR, IBD, HDL). Probléma a rövid szavak lefordítása: a grade ’szövettani malignitási fokozat’. A szaknyelvi magyarítás fontos feltétele a szaktudományok művelőinek és a nyelvészeknek az együttműködése.

Gósy Mária Vannak-e reáliák a spontán beszédben? előadásában a töltelékszókat is egyfajta reáliaként értelmezte, és a szóval töltelékszót elemezte a BEA adatbázis alapján. E töltelékszó funkciói: a diszharmónia feloldására szolgál (gondolat szintjén, grammatikai megformálásban, szóelőhívásban); következtetés és magyarázat, két gondolatrész összekapcsolása; diskurzusjelölő (új tartalom kezdetének jelzése, tartalomösszegzés bevezetése, közlés indításának jelzése, a beszédjog fenntartása, szóátadás jelzése). Fonetikai változatai (szóval, szal, szal, szaö, szoal, sze, szo…) között azonban nincsen funkciómegosztás.

Pál Dániel Levente a szöveg két aspektusát: a keresést és a védelmet vizsgálta. A digitális szöveg olyan, mint a szerelem: keressük, majd birtokolni akarjuk. A webergonómus olvasásiélmény-specialista. Az internet hibrid szövegkorpusz, információökológiai rendszer. Az előadó egy Magritte-képpel zárta kultúrelméleti összefoglalóját: A képek árulása című képen a pipa alatt a következő, kézírásos szöveg olvasható francia nyelven: „Ez nem egy pipa.”.

A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemről érkezett Sándor Anna egy Móricz-regény megszólításainak szlovák fordítását mutatta be. Dudás Mária az új bolgár irodalmi korszak regényeinek címadási sajátosságait ismertette. Imre Attila módbeli segédigék szépirodalmi adatbázisáról beszélt, magyar–román–angol összevetésben. Sárosdyné Szabó Judit az objektív erkölcs nemlétéből indult ki Az ír moralitás tükröződése John Millington Synge drámájának két magyar nyelvű műfordításában című konferencia-hozzászólásában, és értelmezte a playboy szó pozitív konnotációjú aranyifjúként, bajnokként, hősként való fordításait – hozzátéve, hogy az így jellemzett szereplő apagyilkos.

Zachar Viktor a neologizmusokkal kapcsolatos fordítási stratégiákkal foglalkozott, német–magyar viszonylatban. Hét stratégiát különített el, ezek: célnyelvi neologizmus használata (a tükörfordítás is idetartozik; az Angstbürger megfelelője a parapolgár, a Dagegenpartei szóé pedig a dafkepárt); ekvivalens, de nem neologizmusnak számító célnyelvi kifejezés (például: Wutbürger helyett dühös polgár); magyarázó fordítás (Besserwessi, a mindent jobban tudó nyugatnémet); körülírás (nem említi a fordító az eredeti kifejezést, vö. schottern); általánosítás; honosítás (kultúraspecifikus reáliák esetében fontos; guttenbergenpálgium történt); kihagyás.

Veszelszki Ágnes Reáliák a sértő szóláshasonlatokban (ugratásokban) című előadásában a sértő frazémákkal, a kevés vagy, mint; a buta vagy, mint; olyan csúnya vagy, hogy; akkora paraszt vagy, hogy... kezdetű szólás(hasonlat)ok jellemzésével foglalkozott, kitérve többek között a Kevés vagy, mint Ladában a lóerő. és a Kevés vagy, mint labdában a lóerő. közötti, félreértésből adódó variációra is. E sértő frazémák nagyrészt a szlenghez kötődnek, gyakorta tartalmaznak neologizmusokat, durva és/vagy tabusértő elemeket, számtalan variációjuk lehet, és legtöbbször a beszólásnak, ugratásnak, oltásnak, mobbingnak, bullyingnak nevezett, verbális agressziót megjelenítő kommunikációs stratégiákban fordulnak elő. Az első konferencianap utolsó előadása Károly Krisztináévolt,aki a szövegkohézió fordításának kérdéseit vizsgálta sajtószövegekből álló korpusz alapján, részletesen bemutatva az explicitáció jelenségkörét.

A második konferencianapüléselnöke Papp Andrea volt. Az első előadást Németh Luca Anna tartotta, Mint a kutyák a misén – frazeologizmusok kontrasztív nyelvészeti vizsgálata címmel. Frazeologizmusokat vizsgált magyar, angol, német, spanyol, orosz összevetésben, elsődlegesen az állatok, földrajzi nevek, ételek tematikus kategóriákat figyelembe véve. A Mint elefánt a porcelánboltban spanyol megfelelője a ’mint a kutyák a misén’. A Kutyából nem lesz szalonna frazeologizmusnak nincs idegen nyelvi teljes ekvivalenciája, csupán hasonló megfelelői vannak a kelet-európai kultúrkörben; más nyelvekben a farkas, a keselyű, a macska, a leopárd az állati szereplői a frazémának. A latin eredetű Róma sem egy nap alatt épült. közmondás idegen nyelvi ekvivalenciái Washingtont, Lübecket, Zamorát, Granadát, Sevillát, Moszkvát stb. említik.

Pál Ferenc Fordítható-e a fordíthatatlan? című előadása a szépirodalmi fordítás nehézségeit elemezte, kiemelten Rónai Pál gondolataira hivatkozva: mivel nincsenek teljesen egymásnak megfelelő nyelvek, lehetetlen a szavak egyszerű felcserélése idegen nyelvi megfelelőikkel. A reáliákat (és szójátékokat) – az idézett szerző szerint – lapalji jegyzetekkel meg lehet magyarázni. Ebből adódhat például egy könyvhöz fűzött, több mint hétezer Rónai-lábjegyzet.

Fábián Zsuzsanna célja a reáliák témájának lexikográfiai feldolgozása volt – száz év nyolcféle olasz–magyar szótárában, az ételnevek példáján (Reáliák a kétnyelvű szótárban régen és ma: megfigyelések és következtetések). Például a cannelloni szótári megfelelői: húsos töltött palacsinta, tésztarolád, húsos töltött tésztacső stb.; grissino ropogós kenyérrúd, ropi; további elemzett példák a chianti, lasagne, mascarpone, mortadella, pandoro, panettone, panforte, pastasciutta, raviolo, ricotta, tortellino voltak. Fábián Zsuzsanna felhívta a figyelmet a nem megfelelő ekvivalensek vagy magyarázatok (explicitáció) megjelenésére. A szótárban nem célszerű adaptációt alkalmazni (a grissino nem ropi, a pizza nem lángos, a ravioli nem derelye).

Vig István az angol jövevényszavakkal kapcsolatos német ellenvetéseket és az ezekre adott válaszokat vette számba (például az angol szavak átvétele megértési nehézségeket okoznak; az anglicizmusok használata hencegés, csupán nyelvi divat). Egy felmérés szerint egy német filmsorozatban percenként, reklámokban húsz másodpercenként fordul elő angol szó. Nyelv és identitás összefügg.

Az újvidéki egyetemről érkezett Horváth Futó Hargita és Hózsa Éva a tulajdonnevek hozzáférhetőségét vizsgálta a szerb és német kultúrában, Kosztolányi Dezső és Gion Nándor regényeinek fordítása alapján. Külön problémát jelent a beszélő nevek fordítása, a honosítás kérdése (például Esti Kornél helyett Kornel Vecsernij), továbbá a ragadványnevek (például Szent János, a méhész) fordíthatósága. Benő Attila Modalitás és udvariassági maximák a fordításban című előadásában kiemelte a fordításpragmatika, a kultúraközi pragmatika (cross-cultural pragmatics; vö. Blum-Kulka és Wierzbicka) sajátos területeit. Szépirodalmi, jogi és köznyelvi angol–magyar szövegkorpusz alapján vizsgálta a modalitás fordítási kérdéseit. Papp Andrea és Vihar Judit A műfordítás „szabóműhelye” címmel egy műfordítói lexikon készítéséről szóltak – a harminc Szabó vezetéknevű műfordító közül hat példáján, sajátosan megkomponált párbeszédes formában. Az előadást kvíz is színesítette. Nagy Sándor István Csipike, Kukucsi, Tipetupa kalandjai a műfordítás rengetegében előadásából megtudhattunk újdonságokat Fodor Sándorról és fordításairól. Szabó Luca Reáliák, állandósult szókapcsolatok és fordítási kérdések Roald Dahl Matilda című művében előadása volt az utolsó a délutáni szekcióban.

Nyomárkay István akadémikus, a társaság elnöke zárszavában kiemelte az elméleti pontosságot és a gyakorlati hasznosíthatóságot, és bezárta a konferenciát. A 2011-es konferencián elhangzott előadások megjelentek A szótól a szövegig című kötetben (Bárdosi Vilmos szerkesztésében, a Tinta Könyvkiadónál), az idei tanácskozás anyaga is lektorált kötetben jelenik majd meg.

 

 

A beszámolót Veszelszki Ágnes írta.

 

A konferencián készült fényképek