Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Nyomárkay István köszöntője Bańczerowski Janusz születésnapjára

Bańczerowski Janusz hetvenéves

 

Bańczerowski Janusz professzor úr, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lengyel Filológiai tanszékének egykori vezetője és a Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatója 2011. január 2-án tölti be hetvenedik életévét.

A köszöntő nincs könnyű helyzetben már csak a műfaj miatt sem. Úgy vélem, nem szükséges pályaképet felvázolnom, hiszen a professzor urat Magyarországon kívül az egész közép-európai régióban jól ismerik, több száz tudományos közleménye mellett a munkáira történt közel két ezer hivatkozás ékes bizonyítéka annak, hogy ismerik és értékelik. Így ebben a hivatalos, de érzelmi hátterét és tartalmát tekintve szubjektív köszöntőben egyéniségének és munkái szellemi hátterének néhány, általam fontosnak érzett vonását emelem csupán ki.

Bańczerowski Janusz a legnevesebb lengyel, majd később orosz egyetemeken folytatott tanulmányai alapozták meg klasszikus nyelvészeti képzettségét. Hallgatott indoeuropeisztikát, különös érdeklődéssel tanulta a szanszkritot és a szlavisták számára oly fontos litván nyelvet. Mindehhez a képzéshez jelentős többletet adtak információelméleti és alkalmazott nyelvészeti tanulmányai is. Így alakult és érlelődött meg benne az a komplex kutatási módszer, amelyet a világ nyelvi képéről írt munkáiban ismerhetünk meg. Filozofikus gondolkodású, erudícióval megáldott alkotó, akinek munkássága az utóbbi másfél-két évtizedben teljesedett ki. A világ nyelvi képének kutatásában a konkrét nyelvi anyagból indul ki, s annak alapján megy tovább az egyes profilokból adódó általános következtetések levonásáig. Ebben a nagy szabású és tulajdonképpen befejezhetetlen munkában jelentős iskolát teremtett, elsősorban a doktoranduszok, de az érdeklődő hallgatók szélesebb körében is.

Azt a tényt, hogy ünnepeltünk klasszikus iskolázottságú kutató, legékesebben talán a Kárpát Nyelvatlasz legutóbbi kötete mutatja. E kötet szerkesztését nem csupán irányította, hanem a tudományos „aprómunka” legnagyobb részét is ő végezte el. Panaszkodott is olykor, hogy a nyelvatlasz munkája rengeteg idejét emészti fel, de ezeket a kifakadásokat magam soha sem vettem komolyan, hiszen tudtam, hogy ő maga is érzi és tudja, milyen fontos, sőt nélkülözhetetlen munkát hozott létre, de a tudománnyal való foglalkozás mindig elégedetlenséggel jár: amíg az egyik munkát végezzük, már egy másikra gondolunk, s ha néha sok időnk megy rá egy-egy feladat elvégzésére, sajnáljuk, hogy ennek esetleg egy másik tervünk megvalósítása látja kárát.

Munkái kapcsán külön kell szólnom az ünnepelt nyelvismeretéről is. Magyar nyelvtudásáról elmondható, hogy az tökéletes. Tökéletes annyiban, amennyiben magyar anyanyelvem ismeretét tökéletesnek tartom. Lényegében nem az, noha régebben divatos volt, hogy valakiről, aki egy idegen nyelvet jól beszélt, azt mondták, hogy „perfekt” angol, német vagy francia. Tudjuk persze, hogy perfekt nyelvtudás nincs. Bańczerowski professzor úr olyan kiválóan megtanult magyarul, hogy nyelvünk finom árnyalatait is érzi. Ezzel párhuzamosan olvasta bele magát a magyar irodalomba, így jutott a magyar civilizáció ismeretének birtokába. Sok magyar kolléga tanulhatna tőle félreérthetetlen, világos, egyértelmű fogalmazást! Külön hangsúlyoztuk magyar nyelvi ismereteit, de nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy oroszul, angolul és németül olvas és beszél; a lengyelt nem szükséges külön megemlítenünk.

A professzor úr jelentős szerepet töltött és tölt be ma is a Kar tudományos életében. Iskolát teremtett a világ nyelvi képének kutatásában. A Szláv és Balti Filológiai Intézeten kívül sokszor hívják egy-egy előadás, sőt kurzus tartására más tanszékekre, például az amerikanisztikai intézetbe vagy az alkalmazott nyelvészeti tanszékre is. A Lengyel Filológiai Tanszék és a Szláv és Balti Filológiai Intézet vezetése mellett volt tagja és tagja ma is a Bölcsészettudományi Kar Doktori Tanácsának, mint a Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője. Több sikeresen megvédett PhD-értekezés témavezetője, opponense, bíráló bizottsági elnöke és tagja.

Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának. Érdemes munkásságot fejt ki a Magyar Tudományos Akadémia Etikai Bizottságában is.

Ünnepeltünk választmányi tagja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Társaságának, valamint alelnöke a Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társaságának is, amely a modern filológia terén kifejtett munkásságát a Társaság legnagyobb kitüntetésével, a „Pro philologia moderna in Hungaria” kitüntetéssel ismerte el.

Szívesen látott és gyakran hívott vendége a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának, állandó előadója volt a Gadányi Károly professzor úr által szervezett Nemzetközi Szlavisztikai Napoknak, előadásokat tartott a Veszprémi Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is. Rendszeres résztvevője volt a Nemzetközi Szlavisztikai Kongresszusoknak. Kiterjedtek külföldi kapcsolatai is, elsősorban a Nancy Egyetemmel, de lengyelországi felsőoktatási intézményekkel is.

Tagja a Studia Slavica Academiae Scientiraum Hungaricae, valamint a Studia Slavica Savariensia című nemzetközi szlavisztikai folyóiratok szerkesztőbizottságának.

Bańczerowski Januszról el kell mondanom, hogy benne igazi barátra találtam. Vidám egyénisége, szellemessége, széles körű tájékozottsága szinte inspirálja a vele beszélőket, új gondolatokat ébresztve bennük. Mint tanszék- és intézetvezető munkatársai érdekében dolgozott, segítve tudományos és hivatali karrierjüket. Számos esetben személyesen járt utána kollégái ügyes-bajos dolgainak, ha a helyzet úgy hozta magával, többször is. Barátság, igazi, önzetlen kollegialitás, a munkatársak megbecsülése, igazi jó kedély – így tudnám egyéniségét jellemezni.

Hetvenedik életévét teljes szellemi és fizikai frissességben élte meg, így semmi akadálya annak, hogy munkáját professor emeritusként is folytathassa, talán kevesebb előadással vagy szemináriummal, de változatlan kedvvel és erővel. Az ő esetében is elmondható, hogy vétek lenne az évtizedek alatt felgyülemlett tudás és tapasztalat kihasználásáról lemondani.

Születésnapján nem is kívánhatunk mást, mint további tudományos lendületet, hozzá pedig fizikai erőt.

Tisztelt Professzor Úr, kedves barátom, Isten éltessen sokáig!