Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Az élet fogalma a világ magyar nyelvi képében kérdőíves anyag alapján - 4. Összegzés
Tartalomjegyzék
Az élet fogalma a világ magyar nyelvi képében kérdőíves anyag alapján
1. A kérdőív bemutatása
2. Az élet szó szótárakban
3. A kérdőíves adatok elemzése
4. Összegzés
Minden oldal

4. Összegzés

A kérdőíves anyag elemzése azt mutatja, hogy az élet fogalma a magyar nyelvben polikategoriális és több profilú. A válaszadók számára az élet egy cselekvés, ami a fajfenntartásra, önmegvalósításra és fejlődésre irányul. Továbbá az élet egy folyamat, egy út, a születés és halál közötti szakasz vagy Istentől kapott ajándék. A megkérdezettek (95%-a) számára az életnek nagy értéke van, mert csak egy van és nem tudjuk mi vár ránk a halál után, viszont 2%-a úgy gondolja, hogy az életnek nincs értéke. Az élet legfontosabb értékei közé a megkérdezettek első sorban a szeretetet, a családot és a barátságot soroltak. A felmérésben résztvevők szerint a kiegyensúlyozott (harmonikus, nyugodt), aktív (sportos, fit, mozgalmas) és egészséges élet is fontos. Emellett az emocionális életfelfogás (boldog, szeretettel teli), erő, anyagi biztonság, pozitív gondolkodás és hit is szükséges az élethez.

Érdemes megfigyelni, hogy az élet fogalom konceptualizálására a válaszadók közül sokan különböző metaforákat és összehasonlításokat használtak. Nagy hangsúlyt kapott az élet mint tartály metafora, aminek súlya (nehéz, könnyű), hosszúsága (rövid, hosszú) és állapota (kemény) van. Az élet mint tartály az érzelmek és egyebek tárolására szolgál (értékekkel teli, kínokkal teli). Néhány metaforikus kifejezésben az élet egy színes (zöld, kék, rózsaszín) kocka, amely forog és forog (az élete forog kockán), amellyel játszani lehet (eljátssza az életét) vagy egy étel teli ízekkel (az élet sava, borsa, édes élet) és illattal vagy szaggal (büdös élet), amit mi saját magunknak keverünk egy nagy kanállal (nagy kanállal habzsolja az életet). Gyakran az élet mint egy értékes cseretárgy (pénzt vagy életet), illetve fizetőeszköz (az életével fizet) jelenik meg, vagy egy olyan érték, amelyért érdemes harcolni és küzdeni (küzdelem életre halálra). Az élet egy kétoldalú csoda (az élet habos oldala, az élet napos oldala), de sajnos gyorsan elmúlik (megy az élet). Az élet mint egy ember, akinek jövendőmondó képessége van (rövid az élet, hosszú a sír; amilyen az élete, olyan lesz a halála), és akitől tanulni is lehet (az élet a legjobb tanítómester).

Továbbá az életet színházhoz (az élet olyan, mint a színház), filmhez (lepereg előtte élete filmje, az élet filmkockák) és óceánhoz (az élet egy nagy óceán) hasonlították. A felsorolt kifejezések között olyanok is szerepelnek, amelyek pejoratív minősítést hordoznak magukban (szar az élet, mi vagyunk a verebek rajta, az élet szar, kurva szar).

Az ontológiai kategóriában az élet mint lét és létezés szerepel. Az élet mint axiológiai kategória elsősorban a legfontosabb értékként konceptualizálódik (legfontosabb dolog a világon, boldogság, szépség). A válaszok alapján az életnek negatív (szomorú, boldogtalan, rossz) és semleges értéke is van (minden csak saját magunktól függ, izgalmas, bármilyen, átlagos). A biológiai kategorizáció keretében az élet mint természet (Föld, növények, levegő), környezet (tiszta levegő, napfény), létfenntartó dolgok (víz, táplálék) szerepel. A megkérdezettek válaszai azt mutatják, hogy a társadalmi kategória viszontaz életet mint tevékenységet, valamint az emberekhez, világhoz és önmagunkhoz való jó hozzáállást tükrözi (másokat segíteni, boldoggá tenni, maradandót alkotni).

A Sorolja fel az életszó rokon értelmű szavait, kifejezéseit (szinonimáit)!; Sorolja fel az életszó ellentétes jelentésű szavait, kifejezéseit (antonimáit)! kérésekre a megkérdezettek igen sokszínűen és kreatívan válaszoltak. Leggyakrabban a következő rokon értelmű szavak jelentek meg a válaszokban: lét (48%), létezés (43%), (meg)születés (11%). Az ellentétes jelentésű szavak pedig a halál (81%), az elmúlás (22%), a vég (14%), a nemlét (12%) és a pusztulás (11%) voltak.

A válaszadók a Milyen közmondást, kifejezést, szólást, dalt stb. ismer az élet fogalommal kapcsolatban? kérdésre érdekes közmondásokat, frazeológiai kapcsolatokat, dalokat, illetve kifejezéseket soroltak fel. 20% választotta Ilyen az élet és Az élet a legjobb méreg [Tankcsapda] című dalt. Igen gyakran (16%) A Tanú című film Az élet nem habos torta szállóigévé vált mondását idézték fel. A felsorolt frazeológiai kapcsolatok és közmondások 35%-a megegyezik a MSzK és MSzKSz szótárban található példákkal. 202 kifejezés népi bölcsességeket és saját ismereteket, tapasztalatokat tükröz.

A nyelvi kép rekonstruálásának fő célja az, hogy megmutassa, hogy a nyelvhasználók hogyan konceptualizálják az őket körülvevő valóságot, illetve milyen módon minősítik azt, valamint hogy milyen értékeket rendelnek hozzá.

A feljebb vázolt nyelvi kép jelentősen eltér a világ tudományos képétől és a szótári definícióktól. A kérdőíves anyagban rögzült világkép azt mutatja, hogy az élet fogalomnak belső taxonómiája és extenziója nagyon gazdag konnotációkkal és többprofilú kognitív bázissal rendelkezik. Az összegyűjtött anyag gazdagsága és sokszínűsége azt mutatja, hogy az élet szó mögött elrejtett világkép valószínűleg az ember saját tapasztalatait, társadalmi hovatartozását, iskolai végzettségét, világnézetét, társadalmi fejlődési állapotát stb. tükrözi.

 

Ajánlott irodalom

A magyar nyelv értelmező szótára (= ÉrtSz.) 2002. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bańczerowski Janusz 2000: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Szerk.: Nyomárkay István. Budapest: ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék.

Bańczerowski Janusz 2008: A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és nyelvhasználatban. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Bańczerowski Janusz 2010: A nyelv szerepe az emberi valóság megalkotásában. Magyar Nyelv. 2. szám. [megjelenés alatt].

Bartmiński Jerzy 2006: Językowe podstawy obrazu świata. Lublin: Wydawnictwo Uniwersytetu Marii Curie-Skłodowskiej.

Forgács Tamás 2004: Magyar szólások és közmondások szótára. Budapest: Tinta Könyvkiadó. (= MSzKSz).

Kövecses Zoltán 2005: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex.

Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986. (= ÉrtKsz.)

O. Nagy Gábor 1966: Magyar szólások és közmondások. Budapest: Gondolat. (= MSzK.)

 

Lektorálta: Bańczerowski Janusz

Nyelvi lektorálás: Veszelszki Ágnes