Dziewońska-Kiss Dorota

[Kivonat] [Abstract in English] [A teljes cikk letölthető formátumban]

1. Bevezetés

Jelen vizsgálatomnak az a célja, hogy rekonstruáljam a szem szó által jelölt fogalom kognitív tartományának tartalmát, valamint belső taxonómiáját, amely a lengyel frazeológiai kapcsolatokban és közmondásokban szerepel, illetve a mai lengyel nyelvhasználókban rögzült képben található.

Az elemzésben felhasználtam a lengyel frazeológiai és értelmező szótárakat, a Lengyel Nemzeti Szövegtár (= LNSz) adatait, amelyben a szem lexéma 4904-szer fordul elő, valamint a közbeszédben elhangzott nyelvi példákat.

A lengyel értelmező szótárak (SSJP, DSJP) a következő profilokról tesznek említést a szemre vonatkozóan: 1. a látás szerve; 2. nézés; 3. tekintet; 4. valamilyen gömbölyű tárgy, például kő a gyűrűben; 4. mérőeszköz; 5. hurok; 6. egy hazárdjáték neve.

A szótári definíciók alapján egyértelmű, hogy a szem (oko), többes számban szemek (oczy) az egyik legfontosabb testrész és érzékszerv. A szemnek köszönhető az, hogy látunk és értünk, például: jasno widzę (= világosan látom) ‘értem’, nie widzę sensu (= nem látom vminek az értelmét), nie widzę powodu {nem látom vminek az okát}, czarno widzę (= feketén látom) ‘semmi jót nem mond/jósol’, jak cię widzą, tak cię piszą {ahogy látnak, úgy írnak le} ‘vélemény vkiről/vmiről’, co oko widzi, to głowa dorozumie {amit a szem lát, azt a fej megérti}, przyjrzyjmy się temu bliżej {nézzük közelebbről}, spójrzmy na to z innej strony {nézzük ezt más oldalról}, spójrzmy na to z innego punktu widzenia (= nézzük ezt más szemszögből). „A látásnak az értéssel, tudással való kapcsolata egyértelmű. Ha az adott személy nem látja, vagy a látását valami megnehezíti, akkor nem ismeri a dolgok valódi állását” (Bańczerowski 2008: 157). Erre szolgálnak például a következő kifejezések: jasna sprawa (= világos ügy), jasno widzę (= világosan látom).

A szem az emberi, illetve állati test legfelső részén, a fejen helyezkedik el. A szemben tükröződik minden olyan folyamat, amely a lélekben, szívben, gondolatokban, vagyis az emberben zajlik. A szemben gyakran látjuk a személy érzelmi és pszichikai állapotát, ami sokszor lehetővé teszi, hogy megértsük a viselkedését, és ha szükség van rá, segítséget nyújtsunk neki, például: oko do serca okno {a szem a szív ablaka}, oczy zwierciadłem duszy (= a szem a lélek tükre),stb.

Mivel a szem az egyik legérzékenyebb és legfontosabb szerv, amely a fő testrészen (a fejen) helyezkedik el, nagyon könnyen megsérülhet. Talán innen erednek olyan kifejezések, mint például: wiatr bije w oczy {szél belefúj a szemébe; szemébe vág a szél}, nasypać komu piasku w oczy (= port, homokot hint vkinek a szemébe), nasypać komu soli w oczy {sót szór vkinek a szemébe}, wydłubać oczy (= kikaparja vkinek a szemét), być komuś solą, cierniem w oku {só vagy tövis vkinek a szemében} ‘zavar vkit, idegesít vkit’.

2. A szem fogalom elemzése

A szem lexéma frazeológiai kapcsolatokban és közmondásokban elsősorban mint TARTÁLY(TÁROLÓ) metafora konceptualizálódik. A tartálynak ’mozgó’ bemenete van. Ez a közös pont a következő kifejezésekben: spada zasłona na oczy {lehull a függöny a szemekre}, mieć otwarte oczy, otworzyć oczy (= nyitott szemmel jár) ‘felfogja a szituációt’, otwórz oczy! (= nyisd ki a szemed!)‘felébred, elcsodálkozik’, otworzyć komuś oczy (= vkinek felnyitja a szemét) ‘valamit megértet valakivel’, rozwarte, wpół przymknięte, zamknięte oczy {nyílt, félig behunyt, zárt szemek}, zamknąć oczy (= lehunyja a szemét) ‘meghal’, przymykać oczy na coś (= szemet huny valami felett) ‘nem veszi észre’. A szembe bármi/bárki is bekerülhet, illetve benézhet. Például: wpaść komu w oko (= megakad a szeme rajta) ‘tetszik vmi/vki vkinek’, leźć, włazić, pchać się w oczy (= szem előtt van) ‘mutogatja magát valakinek, rámenős’, łzy cisnęły się do oczu (= könnybe lábad a szeme; könnyek jönnek a szemére), napływa do oczu krew (= vér tódul a szemeibe) ‘érzelmi állapot kifejezése’, coś rzuca się w oczy (= vmi szembetűnő), rzucało mi się w oczy, że… (= feltűnt nekem, hogy…), rzuca się w oczy, bieda, nędza, gniew {szegénység, éhínség, harag szemébe ötlik, szembetűnik}, śmierć zagląda w oczy {a halál néz be a szembe}, głód zagląda w oczy (= kopog a szeme az éhségtől) ‘nagyon éhes’, patrzeć głęboko w oczy (= mélyen vkinek a szemébe néz),stb.].

A tartálynak ’mozgó’ kimeneteis van. Az alábbiak példázzák e jellegzetességet: strach, złość, nienawiść, ciekawość, z oczu patrzy, tryska (= félelem, harag, gyűlölet, kíváncsiság néz, árad a szemből), jakby z oka wykapał, wypadł {mintha a szemből esett volna} ‘nagyon hasonló’, śmierć, diabeł z oczu patrzy {halál, ördög néz a szemekből}.

A tartálybe- és kimenetét nemcsak kinyitni és bezárni lehet, hanem különböző anyagokkal be is lehet szórni. Például: zasypać oczy piaskiem (= port/homokot hint vkinek a szemébe), zasypać oczy solą {sóval szórja be vkinek a szemét} ‘becsap valakit’, zasypać oczy imbirem {gyömbérrel szórja be vkinek a szemét} ‘vkinek elárulja a szomorú igazságot’, puścić komu dym w oczy (= füstöt fúj a szemébe), oczy komu zamydlić {beszappanozza vkinek a szemét}, zaślepić komuś oczy (= elhomályosítja a szemét) ‘hazudik valakinek, becsap vkit (ködösít)’.

Érdemes hozzátenni, hogy a tartálybe- és kimenetebizonyos esetekben nehezen zárható is lehet. Ezekben az állandósult kifejezésekben jelenik ez meg: nie (móc) zamknąć oczu {nem tudja becsukni a szemét}, nie (móc) zmrużyć oka {nem tudja lehunyni a szemét} ‘egy percig sem tud aludni’.

A tartály belsejében különbözőfolyamatok zajlanak, mint például: dwoić się, troić się w oczach (= kettős látása van),‘látászavar’, mienić się w oczach ‘sokszínűség’, w oczach ninknie {eltűnik a szemekben}, w oczach rośnie (= nő a szemében), w oczach marnieje {tönkremegy a szemekben}, w oczach kurczy się {a szemekben megy össze} ‘nagyon gyorsan’, zmaleć w czyichś oczach {kisebbedik vki/vmi vkinek a szemében}‘elveszíti a jó hírét’, gasnąć, ginąć w oczach {elhervad, eltűnik a szemekben} ‘elveszíti az erőt’, oczy wilgotnieją (= elhomályosul vkinek a szeme)‘sírhatnékja van, rájön a sírás’, urosnąć, zyskać w czyichś oczach (= nagyot nő vkinek a szemében) ‘jobban tisztel, értékel vkit’, komuś ciemnieje w oczach, robi się czarno w oczach (= elsötétedik a világ)‘látászavar pl. fáradtságtól, betegségtől’. Olyan folyamatok is idetartoznak, amelyeket atmoszferikus robbanáshoz lehet hasonlítani, például: oczy ciskają pioruny, rzucają błyski (= vkinek a szeme villámokat szór), błyskawice strzelają, miotają komu z oczu {villámokat szór vkinek a szeme} ‘vki dühöng, mérges’.

A szem energia és pusztító erő metafora olyan kifejezéseket motivál, mint például: patrzeć przygniatającym wzrokiem {valakire nehezedő szemmel néz}, miażdżyć, niszczyć kogoś wzrokiem (= megsemmisít vkit a tekintetével), męczyć oczyma {szemekkel kínoz}, zabijać oczyma, wzrokiem (= a szemével, tekintettel ölni képes/tud), napastować oczyma {szemekkel támad}, rzucać urok (oczyma, spojrzeniem, wzrokiem) (= szemmel ver).

A tartálybelsejekülönböző szubsztanciákkal és tárgyakkal (nedvességgel, könnyekkel, homokkal) lehet töltve. Például: zwilgotniałe oczy (= könnyes szemek), suche oczy {száraz szemek}, oczy pełne łez (= könnyekkel tele a szeme), nasypać komu piasku w oczy (= homokot hint vkinek a szemébe)‘vkit becsap, összezavar’, w cudzym oku źdźbło, a w swoim belki nie widzi; widzieć źdźbło w oku bliźniego, a nie widzieć belki w swoim oku (= más szemében meglátja a szálkát, a magáéban a gerendát sem), tyle co w oko skryć {amennyit a szemben lehet elbújtatni}‘kevés’, być komuś solą w oku (= szálka a szemében). A szem mint tartály olyan folyadékkal vagy vízzel van megtöltve, amelyben elsüllyedni vagy megfulladni lehet: tonąć, utonąć, zatonąć, zatopić się w czyich oczach, spojrzeniu {vkinek süllyed, elsüllyed, megfullad a szemében} ‘mélyen néz vkinek szemébe’, topić oczy w czyich oczach (= elmerül vkinek a tekintetében) ‘intenzíven néz’.

A tartálynak különböző mérete, formája és súlya van. Például: mieć małe oczy (= kicsi szeme van) ‘fáradtság’, robić duże (nagy), wielkie (nagyon nagy), ogromne (óriási), rozszerzone (tágra nyílt) (= nagy szemeket mereszt) ‘meglepődik’, zwężone oczy {beszűkült szemek}, skośne oczy {ferde szemek}, okrągłe oczy {kerek szemek}, spiczaste oczy {szúrós szemek}, patrzeć kątem oka (= a szeme szögéből néz vmit), wyłupiaste, wypukłe, wybałuszone, wytrzeszczone oczy (= kidülledt, kimeresztett szemek), oczy jak guziki {gombszem} ‘kerek formájú’, oczy jak cebule {olyan a szeme, mint a hagyma} ‘nagy, kimereszt, kidülledt’, ciężkie oczy (= nehéz a szeme; elnehezültek a szempillái) ‘álmos, fáradt’.

A tartálynak hőmérséklete van. Például: lodowate (= jeges tekintet), zimne (= hideg tekintet) oczy ciepłe (= meleg tekintet), gorące (= forró tekinte). A hő bizonyos fizikai folyamatokat indukál: świecą się oczy, błyszczą oczy (= csillog a szeme)‘boldogság, öröm’, roziskrzone oczy (= szikrázó szemek) ‘düh’, fosforyzują oczy (= foszforizál szem).

A szem olyan tartályként is értelmeződik, amelynek több színe is lehet, például: brązowe (barna), bure (szürkésbarna), siwe (szürke), niebieskie (kék), błękitne (égszínkék), lazurowe (lazúrkék), czarne (fekete), zielone (zöld), szare (szürke),szaroniebieskie (szürkéskék) oczy (szemek). A nyelvhasználók felhasználják az emberi szem színének meghatározására a növényi, állati, ásványi anyagok, drágakövek és élelmiszerek neveit is, például: kasztanowe (= gesztenye színű), fiołkowe oczy (= ibolyás szemek), chabrowe oczy {búzavirágszemek}, oczy jak bratki {árvácskaszemek}, oczy jak niezapominajki {nefelejcsszemek}, migdałowe oczy {mandulaszemek}, sarnie oczy (= őzszemek) ‘nagy, barna szemek’, królicze oczy (= nyusziszemek) ‘piros, például fáradtságtól’, czarne jak węgiel (= fekete, mint a szén)‘nagyon sötét’, turkusowe oczy {türkizszemek}, szmaragdowe oczy {smaragdszemek}, szafirowe oczy {zafírszemek}, bursztynowe oczy {borostyánszemek}, czekoladowe (= csokoládébarna), miodowe oczy {mézes szemek}, piwne oczy {sörös szemek}, maślane oczy {vajas szemek} ‘homályos’. Egyik esetben a szín nagyon jól látható, például wyraziste oczy {kifejező, világos szemek}, máskor kevésbé, például zamglone, wyblakłe, wypłowiałe oczy {ködös, kopott, elhalványult szemek}. A szem színe néha változhat, például: już mu oko zbielało {már fehér lett a szeme} ‘nagyon csodálkozik, meglepődik’, poczerwieniały mu oczy ze złości (= vérben forog a szeme). A tartály színtelen is lehet: bezbarwne oczy (= üres a tekintete). Érdemes megfigyelni, hogy a tartályt úgy képzeljük el, minthaüvegből lenne. Például: mieć szklane oczy (= üveges szemek) ‘betegnek kinézni, betegesen csillogó szemek’, oczy komu szklić {beüvegezi vkinek a szemeit} ‘hízeleg’]. A szem törékenyanyagból készült: oko sobie złamiesz {eltöröd a szemed} ‘kukkolóról’. A szem nedves(wodniste oczy {vizenyős szemek} ‘semleges szem, nem látszik benne semmi’) vagy ragadós, például: oczy mi się kleją (= leragad a szemem, elnehezültek a szempillái) ‘fáradt, álmos’.

A szem olyan tartályként is konceptualizálódik, amelynek felületén különféle cselekvések történnek. Például: rodzi się na naszych oczach {a szemünkön vmi születik}, mieć coś/kogoś na oku (= rajta tartja a szemét), wziąć na oko (= szemére vet) ‘hibáztat, okol’, zejść, schodzić komu  z oczu (= tűnj a szemem elől) ‘elmegy, hogy elkerüljön vkit’, zasłona, bielmo spada z oczu {leesik a függöny, hártya, pikkely a szemekről}, łuska spada z oczu (= lehullott a hályog a szeméről) ‘vki felnyitja a szemét, kezd orientálódni az adott szituációban’, nawinąć się, nasunąć komu na oczy {vkinek a szemére húzódik} ‘találkozik vkivel, vkit észrevesz, vki elé áll’, spędzać sen z oczu (= nem jön álom a szemére)‘aggódik’.

A szem olyan tartály is a metaforák alapján, amely egy mély, nedves gödörben (ún. szemgödörben) van elhelyezve. Például: zapadłe oczy, wpadłe oczy {beesett szemek}, głęboko osadzone oczy (= mélyen ülő szemek), nie płacze, tylko ma oczy w mokrym miejscu {nem sír, csak a szeme van nedves helyen}. E gödörbe bele lehet nézni: głębokie oczy {mély szemek}, głębokie spojrzenie {mély tekintet}, widzieć głęboko w oczach {mélyen lát a szemekben}, widzieć coś w oczach {lát vmit a szemekben}. A gödörnek feneke is van: oczy wywracają się do góry dnami {a szeme kifordul fenékkel fölfelé}.

A szemmel mint egy nedves gödörben, illetve pályán mozgatható tartállyal (pl.nie ma na kim, na czym oka zatrzymać {nincs amin/akin megakadjon a szeme}‘nincs semmi értékes, érdekes’) bizonyos cselekvéseket lehet végrehajtani. Például: oczy wychodzą komuś z orbit (= kiesik a szeme a helyéről)‘rémült vagy kíváncsi’, przewaracać oczyma, wywracać oczyma (= forgatja a szemeit) ‘emóciókat fejez ki’, przesuwać oczyma po kimś, czymś {mozgtja a szemeit vkin/ vmin}, ślizgać oczy po kimś, po czymś {csúsztatja a szemeit vkin/vmin}. A szem nem csak mozgatható, hanem megfogható tárgy, például: nie wiedzieć gdzie schować oczy (= hova tette a szemét), rzucić okiem (= rápillant vkire/amire), sypnąć perskim okiem {perzsa szemmel meghint} ’flörtöl’, zawiesić oko, zatrzymać oko na kim/czym (= megakad a szeme vkin/vmin) ‘vki vagy vmi felhívja a figyelmet’.

Mivel a szem mozgatható, különböző helyeken található, például: mieć oczy z tyłu głowy (= hátul is van szeme) ‘mindent lát’, gdzie miałeś/miałaś oczy? (= nem lát a szemétől; hová tetted a szemed?; hol volt a szemed?) ‘valamit kihagy, valamit nem vesz észre, hibát követ el’.  

Néha a szókapcsolatok alapján könnyen belátható, hogy egyes esetekben a mozgás, illetve a tartálynak új elhelyezkedése erő segítségével történt. Például wykłuć oczy (= kiszúrja a szemét), wydrapać oczy (= kikaparja vkinek a szemét), wybić oczy {kiüti vkinek a szemét} ‘dühből kínoz vkit’, rwać oczy {tépi a szemeit}‘érdeklődést kelt a külső megjelenésével’.

A szem mint érzelmek tartálya elsősorban olyan kifejezésekben fordul elő, mint például: mieć radość, miłość, spokój, niepokój, cierpienie, ból, ciekawość, złość, obłęd, szaleństwo w oczach (= vidámság, szerelem, nyugalom, aggodalom, kínlódás, fájdalom, kíváncsiság, harag, düh, örület van a szemekben), w czyichś oczach (= vkinek a szemében) ‘vkinek véleménye alapján’, we własnych oczach (= a saját szemében)‘saját megítélés szerint’.

Több nyelvi példában a szem mint az érzelmek tükre (Bańczerowski 2008: 178) értelmeződik, például: oczy zwierciadłem duszy (= a szem a lélek tükre), oczy oknem duszy {a szem a lélek ablaka}, poznać, poznawać kogo/co po oczach {megismer vkit/vmit a szem alapján}, widzieć co po/w oczach (= lát vmit a szemében), odbijać się w oczach, odzwierciedlać się w oczach (= tükröződik a szemeiben}, jak ci nie wstyd prosto w oczy patrzeć (= hogy nem sül ki a szeme)‘hazudozó vagy csaló emberre’.

A szemmint cseretárgy metafora olyan kifejezések alapja, mint a za piękne oczy (= szép szeméért), dostać coś za piękne, ładne oczy {kap vmit a gyönyörű, szép szemekért},bibliai eredetű az oko za oko, ząb za ząb (= szemet szemért, fogat fogért), psu oczy sprzedał {kutyának szemet adott el} ‘szégyentelenről’. A szem értékes tárgy, erre utal a pilnować, strzec kogo, czego jak oczka, źrenicy (= úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére), miłować kogo jak źrenicę oka (= a szeme fénye vkinek)‘nagyon szeret’, być oczkiem w głowie {szem a fejben} ‘kedvence vkinek’.

Most tekintsük át azt a részt, amely a szem mint mérőeszköz konceptualizációt tartalmazza. A mérték doménben a szem annak ellenére, hogy viszonylag kis méretű, olyan léptéket jelent, amely nemcsak kis távolságra, hanem nagy távolságra, térfogatra, terjedelemre és köbtartalomra is érvényes, például: dalekowzroczne (távollátó); gdzie okiem zajrzysz; jak daleko okiem sięgnąć, dojrzeć; jak oko sięga; gdzie okiem sięgnąć (= ameddig a szem ellát) ‘nagyon messze, amilyen távolra ellát’, krótkowzroczny (rövidlátó) ‘nem gondolkodik előre’ vagy ‘problémája van a látásával’, nieobjęty okiem {szemmel megfoghatatlan}, nieogarnięty okiem {befoghatatlan a szemmel}, oko nadmiarowe {túl méretes szem}, nieogarniony, nieprzejrzany, niezmierzony okiem, oczyma {szemmel, szemekkel bekeríthetetlen, átláthatatlan, mérhetetlen} ‘ami nem fér bele a szem látókörébe, óriási, határtalan’.

Távolságon kívül a szem segítségével az idő is megállapítható. Például: na mrugnienie, na mrugnięcie oka (oczu); w mrugnienie oka; w mgnieniu oka (= egy szempillantás alatt) ‘nagyon gyorsan, pillanatokon belül’, w oczach niknie {eltűnik a szemben}, w oczach rośnie (= a szemei előtt nő fel), w oczach marnieje (= a szeme láttára megy tönkre), w oczach kurczy się (= a szemei előtt megy össze) ‘nagyon gyorsan, nagyon rövid idő alatt’.Mennyiséget is jelezhet: sto i oko {száz és szem} ‘nagyon sok’. Minősítés jelzéséreis szolgál, pl.: według oka mierząc {szemmel mér}, celując, mierzyć, zmierzyć kogo/co oczami {vkit, vmit céloz, mér, megmér a szemeivel}, ktoś mierzy kogoś wzrokiem, spojrzeniem {vki szemmel, tekintettel mér vkit}, mierzyć się spojrzeniami (= méregetik egymást) ‘alaposan, szigorúan néz, osztályoz vkit/vmit’, lustrować oczyma {a szemmel tükröz} ‘alaposan néz vmit’, pi razy oko ’megközelítőleg’, na pierwszy rzut oka, na oko (= első látásra)‘megközelítőleg, felületesen, látszatra, kinézetre, körülbelül’, pasować jak pięść do oka {úgy illik hozzá, mint ököl a szemhez} ‘egyáltalán nem passzol’.

Egyes példákban a szem mint éles eszköz is konceptuálizálódik. Ezekben a példákban: przeszyć, prześwidrować, przewiercić oczyma (= szúrósan néz), oczy jak sztylety {szemek, mint a tőr},oczy jak noże {szemek, mint a kés} (= úgy áll a szeme, mint a vasvilla)‘vkit (dühből) alaposan megnéz, szemmel megvizsgál’, strzelać oczyma {szemekkel lő} ‘néz’, strzyc oczyma (= szemezni vkivel) ‘szemmel flörtöl’, oczy jak tarki {szem, mint a reszelő}.

A szem az állandósult kifejezésekben olyan kommunikációs eszközként szerepel, amely segít a nonverbális kommunikációban. Például: mrugać na kogo okiem (= pislog), puścić do kogoś oczko (kacsint vkire), przewracać oczami (= forgatja a szemét)‘kimutatja a csalódottságát’, mówić, porozumiewać się oczami; oczy mówią (= beszédes a szeme) ‘kifejez vmit’, porozumiewawcze spojrzenie (= beszédes a szeme), wyznać coś oczami {vmit szemeivel kijelent} ‘érthetően, magától értetődően néz, szavak nélkül értik egymást’, puszczać perskie oko (pislog, kacsint) ‘flörtöl a szemeivel’, sypać do kogoś oczko {vkihez szemet hint} ‘jelentéssel hunyorog’, dawać oko na kogo (= vkire pislog), być czyimś okiem i uchem {vkinek a szeme, füle}‘mindenről tájékoztat vkit, akinek nem biztos, hogy hinni lehet’.

Néhány kifejezés arra utal, hogy a szem a tűz forrásaként rögzült a nyelvben. Erre utal például a paliły się olbrzymie czarne oczy {égett a fekete óriási szem}, oczy płoną (= tüzes a tekintete), płomienie mieć w oczach {lángot tart a szemeiben}, płomienne oczy {lángoló szemek}, ma ogień w oczach {tűz van a szemében}, ma żar w oczach {parázs van a szemében}, zaiskrzyły się oczy (= szikrákat szórnak a szemei)‘a szerelem, boldogság, vágy, harag kimutatása’, ogniste spojrzenie (= tüzes tekintete).

A nyelvi anyag azt mutatja, hogy a szem olyan erővel rendelkezik, amelynek hatása van az emberre: iść, dokąd oczy zaprowadzą (= mehet, amerre a szem lát), gdzie oczy poniosą, gdzie oczy zaprowadzą {ahova a szem visz, elvisz} ‘cél nélkül megy’.

Egyes kifejezésekben a szem mint szöveg/könyv fedezhető fel, amelyből különböző információk olvashatók ki. Íme a példák: wyczytać coś w oczach (= kiolvas vkinek a szeméből vmit) ‘vkinek a tekintetéből következtet vmire’, czytać w oczach {olvas a szemeiben}, zrozumieć wymowę spojrzenia {megérti a tekintet mondanivalóját}, twoje oczy najlepszą lekturą {a szemed a legjobb regény}. Néha viszont a szem talányformájábankonceptualizálódik, például: nic nie widzę w jego/jej oczach (üres a tekintete), odgadywać w oczach {kitalálja a szemeiből}, szukać odpowiedzi w oczach {választ keres a szemeiben}.

A lengyel nyelvben a szem mint kép metafora is konceptualizálódik, pl.: coś się maluje w czyich oczach {vmi kirajzolódik vkinek a szemeiben}.

A lengyelben szép számban találunk olyan frazeológiai kapcsolatokat, metaforákat és szimbólumokat, amelyekben az emberi szemeket hasonlítjuk össze az állati szemekkel, illetve az állatok viselkedésével. „Ezek a kifejezések amellett, hogy jellemzik az adott állatot vagy annak viselkedését, magukba foglalják az emberrel, az ember létezésének és mindennapi cselekvéseinek módjával kapcsolatos különböző megítélések hangulati elemeit is” (Dziewońska-Kiss 2010: 69). Így a szem lehet például: tygrysie (tigris), rybie (hal) ‘kidülledt, fakó, színtelen’, sarnie oczy (őzszemek) ‘félénk, ijedős tekintet’, kocie oczy (macskaszemek), sowie oczy (bagolyszemek)‘sötétben látó szem’ (‘macskaszemeknek nevezzük azokat a kis fényeket az úttesten, amelyek mutatják az utat’), świńskie oczy (malacszemek), królicze oczy (nyusziszemek), baranie oczy (bárányszemek), krowie oczy (tehénszemek), cielęce oczy (bociszemek, borjúszemek)‘szemek szelíd, álmos tekintettel’, sokole oczy (sólyomszemek), sokoli wzrok (sólyomlátás), orle oczy (= sasszemű; olyan a szeme, mint a sasnak), orli wzrok (saslátás), jastrzębie oczy (héjaszemek), jastrzębi wzrok (héjalátás)‘kiváló, éles látás’, oczy żmijowe (viperaszemek) ‘dühödt, ádáz tekintet’, świecą mu się oczy by wilkowi w nocy {úgy csillog a szeme, mint a farkasnak éjjel}, oczy mu się świecą jak u kota {úgy csillog a szeme, mint a macskának} ‘ravaszság, követelés’, wyłupił oczy jak baran kiedy go zarzynają {kidüllesztette a szemeit, mint a kos}, patrzy jak wół na malowane wrota (= bámul, mint borjú az új kapura) ‘bámul, csodálkozik’, ma oczy jak wół {szemei, mint az ököré} ‘nagy’, żabie oczy (békaszemek) ‘kidülledt, kimereszt’.

A szem az állatokhoz hasonló módon cselekedni is tud: pożerać, chłonąć kogo, co okiem (oczami), wzrokiem (= majd, felfalja a szemével, tekintettel}‘vkire csodálattal néz, vkit kíván’. A  viselkedését [dzikie oczy {vad szemek}] szelídíteni kell oswajać oczy z czym {hozzászoktatni a szemeket vmihez}, paść oczy czym, widokiem czego albo czyim (= legelteti a szemét). Utóbbi példák arra utalnak, hogy a szem állatként  is konceptualizálható.

A szem mint élőlény metafora olyan kifejezéseket motivál, mint például: błąkają się oczy {tévelyegnek a szemei}; błądzić oczyma {tévelyeg a szemeivel}, oczy łowią {a szemek vadásznak}, oczy chwytają {a szemekkel fog}, oczy wędrują {a szemek vándorolnak}, goni oko za kim, za czym {a szemek futnak vki/vmi után}, zjadać, jeść, połykać oczami (= felfalja a szemeivel)‘vkire/vmire csodálattal néz, vkit/vmit kíván’.

A világ nyelvi képében a szem olyan emberként is értelmeződik, aki egyrészt beszél, pl.: oczy mówią (= beszél a szeme), oczy krzyczą {kiabálnak a szemek}. Másrésztakinek tanúszerepe van, pl.: widzieć na własne oczy (= saját szemeivel lát), czego oczy nie widzą tego sercu nie żal (= amit a szem nem lát, azért a szív nem fáj; nem lát szem, nem fáj a szívnek; amit nem lát a szem, az nem fáj a szívnek), nie wierzyć oczom; nie dowierzać własnym oczom (= nem hisz a saját szemének) ‘meglepődött a helyzettől’. Harmadrészt aki nevet: oczy się śmieją do kogoś, do czegoś {vkihez/vmihez nevetnek a szemei} ‘vkinek tetszik vki/vmi’.

A szem olyan emberként, illetve eszközként is konceptuálizálodik, amely(ek) ellenőrző feladatot végez(nek), pl.: pod czyim okiem {vkinek a szeme alatt} ‘felügyelet alatt’, potrzebować czyjego oka {szükség van vki szemére} ‘valaki rászorul a segítségre, felügyeletre’, nie spuszczać z oka (= nem veszi le róla a szemét, tekintetét) ‘vigyáz, figyel vkire/vmire’.

Érdemes hozzátenni, hogy a lengyel tolvajnyelvben – akárcsak a magyarban – a szem – oko (= őrszem) a zsebtolvaj segítője, aki segíti a zsebtolvaj munkáját, aki figyel, aki kiszemeli az áldozatot, és vigyáz, nehogy lebukjon a tolvaj, amíg „dolgozik”.

A szem mint axiológiai kategóriapozitív és negatív minősítésű lehet. A pozitív minősítés olyan kifejezésekben érvényesül, mint például: patrzeć łaskawym, miłym, przychylnym, życzliwym, łagodnym, marzycielskim, skupionym, wesołym, dobrym, mądrym, pogodnym, radosnym okiem; (=szíves, kegyes, kedves, hajlandó, jóindulatú, jóakaratú, enyhe, ábrándos, vidám, jó, okos, derűs szemmel néz), dobrze mu z oczy patrzy (= jóság tükröződik a szemeiben), ma tyle dobroci w oczach {annyi jóság van a szemében}, poczciwe oczy {becsületes szemek}. A negatív minősítés esetében olyan kifejezéseket tudunk felsorolni, mint például: patrzeć niechętnym, niemiłym, zazdrosnym, złym, chytrym, dzikim, ponurym, kosym, krzywym roztargnionym, przebiegłym, przenikliwym, przepaścistym, podejrzliwym, złym, tęsknym, wylękłym, krytycznym, błędnym, łakomym, zachłannym,  natrętnym, niechętnym, obojętnym, świdrującym, diabelskim, zdradliwym  okiem (= kedvetlen, féltékeny, rossz, mohó, vad, szomorú, ferde, szétszórt, gyanakvó, hiányoló, kritkus, téves, semleges, fúró, ördögi, áruló szemmel néz).

A szem mintaxiológiai kategóriaolyan tulajdonsággal is rendelkezik, amely az ember képességeit értékeli. Például: fachowe oko, profesjonalne oko {professzionális szem}‘tapasztalt’, robić coś z zamkniętymi, z zawiązanymi oczami (= csukott szemmel is megcsinálja; bekötött szemmel is odatalál) ‘hibátlanul’, trafi z zamkniętymi oczami {behunyt (csukott) szemmel is odatalál} ‘vhova jól ismeri az utát, a járást’, rozbiegane oczy (= zavart tekintetű) ‘koncentrációhiány’, oko niedoświadczone {tapasztalatlan szem} ‘vkiről, akinek kevés élettapasztalata van’.

A szem fő tulajdonságai a mérete, alakja, elhelyezkedése és színe, amelyhez más tárgyakat hasonlíthatunk. Ezért a szem lexéma jelentős számban szerepel nominatív funkcióban, például: a szem elhelyezkedése és gömbölyű alakja alapján – oko armaty {ágyúszem}, strzelby {puskaszem}; oko bomby {bombaszem}, pocisku {lövedékszem}, oko ula {kaptárszem}, oko (oczko) w pierścionku {gyűrűszem}, tarka, sitko o dużych oczkach {nagyszemű konyhai reszelő}, oczka sieci {hálószemek}, oczka w swetrze {pulóver szemei}, oczka w rajstopie (harisnyaszemek), oczka tłuszczu pływające po powierzchni jakiegoś płynu, zwykle zupy {zsírszemek levesen}, oczka na rosole {zsírszemek húslevesen}, oko cyklonu {ciklonszem}, oko świata {világszem}.

A szem, a pupilla és szivárványhártya különböző tulajdonságai, mint például a színek csillogó, fényes árnyalatai és visszatükröződési képessége a következő metaforikus kifejezéseket motiválják: oka jeziora {tószemek}; oczy głębokie jak morze {olyan mélyek a szemei, mint a tenger} (Maćkiewicz 2002: 228); morskie oko {tengerszem}; oko księżyca {hold szeme}; oko słońca {nap szeme} és oko kuropatwy {fogoly szeme} ‘svájci bor’; pawie oczko {pávaszem}; jawor oczkowy a. jawor „ptasie oczko” {madárszem} ‘egy fafajta, amelynek vágás után a keresztmetszetében különleges szépségű képet kapunk’.

Az elemzett frazeologizmusokkal kapcsolatban érdemes megfigyelni, hogy a halál, élet, félelem, szegénység, éhség fogalmak animizmusa olyan kifejezéseket motivál, mint például: śmierć zajrzała komuś w oczy {belenéz a halál a szemeibe}, zajrzeć śmierci w oczy {belenéz a halál szemébe}, stanąć oko w oko ze śmiercią (= szembenéz a halállal) spojrzeć życiu prosto w oczy {belenéz az élet szemébe}, strach ma wielkie oczy {a félelemnek nagy szemei vannak}, bieda zajrzała komuś w oczy {szegénységbelenézett vkinek a szemeibe}, głód zajrzał komuś w oczy {az éhség belenézett vkinek a szemeibe}.

3. Összegzés

A szem lexémát tartalmazó frazeologizmusok, közmondások és a mai lengyel nyelvhasználókban rögzült kifejezések roppant széles, gazdag és színes képet mutatnak a szem fogalomról. Mivel a szem mint látószerv igen jelentős szerepet tölt be az emberi életben, a szem fogalom a lengyel nyelvben nagyon gyakori, ezért is több aspektusból figyelhető meg. A fent említett anyag elemzése azt mutatja, hogy a szem nagy hangsúlyt kapotta tartály és (értékes és csere-) tárgy metaforában. Ezen kívül a lengyel nyelvű példák azt jelzik, hogy a szem többféle eszközként (mérőeszköz, éles eszköz, kommunikációs eszköz) is rögzült a nyelvben. Néhány példa arra is utal, hogy a szem metaforális kifejezéseinek forrástartománya a tűz forrása, a szöveg/könyv, a talány és a kép. A lengyel kifejezések között olyanok is szerepelnek, amelyekben a szem mint élőlény (embervagyállat) metafora konceptualizálható. Axiológiai kategóriában a szem elsősorban a legfontosabb értékként konceptualizálódik. A nyelvi példákban olyan kifejezéseket is találunk, amelyekben a szem lexéma pozitív vagy pedig negatív minősítést tartalmaz. A nyelvi anyag gazdagsága, sokszínűsége, változatossága azt mutatja, hogy a szem nyelvi képe jelentősen eltér a szótári definícióktól és a világ tudományos képétől.

Források

BąbaStanisław, LiberekJarosław 2002: Słownik frazeologiczny współczesnej polszczyzny. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Długosz-Kurczabowa,Krystyna 2009: Słownik etymologiczny języka polskiego. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Doroszewski,Witold (szerk.) 1963: Słownik języka polskiego. (= DSJP) Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Dubisz Stanisław, Sobol Elżbieta (szerk.) 2005: Wielki słownik frazeologiczny. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Krzyżanowski, Julian (szerk.) 1972: Nowa księga przysłów i wyrażeń przysłowiowych  polskich. Warszawa: PIW.

Korpus Języka Polskiego Wydawnictwa Naukowego PWN (LNSz = Lengyel Nemzeti Szövegtár) http://korpus.pwn.pl/szukaj.php [2011. 01. 28.]

Skorupka, Stanisław 1977: Słownik frazeologiczny języka polskiego. Warszawa: Wiedza Powszechna.

Szymczak, Mieczysław 1988: Słownik języka polskiego. (= SSJP) Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Felhasznált irodalom

Bańczerowski, Janusz 2010: A nyelv szerepe az emberi valóság megalkotásában. In: Magyar Nyelv 2010, 2. szám, 129−143.

Bańczerowski, Janusz 2008: A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és nyelvhasználatban. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Bartmiński, Jerzy 2006: Językowe podstawy obrazu świata. Lublin: Wydawnictwo Uniwersytetu Marii Curie-Skłodowskiej.

Bartmiński, Jerzy (szerk.) 2001: Współczesny język polski. Lublin: Wydawnictwo Uniwersytetu Marii Curie-Skłodowskiej.

Filar, Dorota 2000: Językowy obraz świata a obraz świata w tekście poetyckim. In: Język a kultura. T.13. Wrocław, 2000: http://www.lingwistyka.uni.wroc.pl/jk/ [2010. 02. 23.]

Jędrzejko, Ewa 2001: Człowiek miarą wszech rzeczy. Antroponcentryzm i historycznokulturowe aspekty staropolskiej frazeologii somatycznej. In: Prace filologiczne T. XLVI. Warszawa: Instytut Języka Polskiego UW.

Maćkiewicz, Jolanta 2002: „Krajobraz twarzy” czyli: jak opisujemy twarz i jej części. In: Prace filologiczne T. XLVII. Warszawa: Instytut Języka Polskiego UW.

Maćkiewicz, Jolanta 2001: Twarz i maska. Potoczne wyobrażenia na temat szczerości i obłudy. In: Prace filologiczne T. XLVI. Warszawa: Instytut Języka Polskiego UW.

Маслова,В. А. 2007: Лингвокультурология.Москва: Издательский центр «Академия»

Krawczyk, Anna 1991: Ciało człowieka w świetle frazeologii gwarowej. In: Język a kultura. T. 1 http://www.lingwistyka.uni.wroc.pl/jk/ [2010. 02. 25.]

Pajdzińska, Anna 2006: Studia frazeologiczne. Łask: Oficyna Wydawnicza Leksem.

Tyrpa, Anna 2005: Frazeologia somatyczna. Związki frazeologiczne o znaczeniach motywowanych cechami części ciała w gwarach polskich. Łask: Oficyna Wydawnicza Leksem.

Sułkowska, Monika 2006: Międzyjęzykowa ekwiwalencja frazeologizmów na przykładzie związków somatycznych w języku polskim, francuskim i włoskim. In: Poradnik językowy 2006. Warszawa: Wydawnictwo Uniwersytetu Warszawskiego.

Tokarski, Ryszard 2001: Słownictwo jako interpretacja świata. In: Bartmiński, J. (szerk.): Współczesny język polski. Lublin: Wydawnictwo Uniwersytetu Marii Curie – Skłodowskiej.

Wysoczański,Włodzimierz 2006: Językowy obraz świata w porównaniach zleksykalizowanych na materiale wybranych języków. Wrocław: Wydawnictwo Uniwersytetu Wrocławskiego.

Rövidítések:

{} = szó szerinti fordítás

(=) = ekvivalens

t. sz. = többes szám

vki = valaki
vmi = valami

Lektorálta: Bańczerowski Janusz

Nyelvi lektorálás: Veszelszki Ágnes