Szófelhő
konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language
| A nyelv szerepe az emberi valóság megalkotásában - Az innátakoncepció körül... |
|
6. oldal / 17
Az innátakoncepció körül, amely a generatív grammatikának egyik fontos pillére, sok vita zajlott le, amelyben több tudományág számos képviselője vett és vesz részt ma is (Schaff 1972, Chomsky 2004, Zabrocki 1990). Kiderült, hogy a tudomány ma még nem tud e témával kapcsolatban minden kérdésre választ adni. Érdemes felidézni Adam Schaff kifogásait a nyelvi innátakoncepcióval szemben, amelyek napjainkban sem veszítettek az aktualitásukból. A következőkről van szó: 1. Az adott hipotézis nem teljesít minden igényt, amelyet el kell várnunk minden tudományos elmélettől. 2. Chomsky gondolatmenetét követve a gyerek rendelkezik bizonyos „elsajátítási mechanizmussal”, amely ismeretet ad neki a nyelvről, tehát rendelkezik bizonyos „fekete dobozzal”, amelynek működése ismeretlen. Ezt kétféle módon lehet interpretálni: a) az „elsajátítási mechanizmus” azonos a saussure-i faculté du language-zsal, tehát a gyermek csak bizonyos nyelvtanulási, nyelvelsajátítási képességgel rendelkezik; b) az „acquisition device” azonos azzal, hogy a gyermekkel veleszületett az a nyelvi szabályokra vonatkozó ismeret, amelyből a generatív grammatika áll. E szerint nem képességről, hanem kész nyelvi ismeretről van szó. Chomsky nem konkretizálja, hogy a kettő közül melyik érvényesül. 3. Az univerzális grammatika fogalma legalábbis egyelőre nem más, mint fikció. Ha sikerülne is megindokolni az univerzális grammatikát, az akkor sem a velünk született nyelvi struktúráknak alapján történne. 4. Az innáta-koncepció és ennek következtében az egész generatív grammatika a nyelv – gondolkodás viszony tekintetében nem világos. Schaff felteszi azt a kérdést is, hogy tulajdonképpen mit jelent az, hogy a mélystruktúrák velünkszülettek, vagy pedig pusztán a nyelvész konstruktumai-e? 5. A generatív grammatika nagyon leszűkíti a társadalmi tényezőt, amely bemenetként, impulzusként működésbe hozza a nyelvi aquisition device-t. Hozzátehetjük azt is, hogy Schaff szerint a generatív grammatikusok által felhozott érvek a nyelvi struktúrák velünk született hipotézisének támogatására egyáltalán nem meggyőzőek. Szerinte a generatív grammatika esetében nem arról van szó, hogy megmagyarázzák az innaták genezisét (account of the origin), hanem arról, hogy bebizonyítsák létezésüket. Ezt azonban csak a természettudományok tehetik meg. Az emberiség univerzális genetikai öröklődésében nemcsak arról van szó, ami egyesíti az embereket a homo sapiens biológiai fajára nézve, hanem a genetikai kódban egyes specifikus tulajdonságok is rögzítve lehetnek.
|