Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

A nyelv szerepe az emberi valóság megalkotásában - A determinista álláspont
Tartalomjegyzék
A nyelv szerepe az emberi valóság megalkotásában
Ez a nyelvi tudásunkkal kapcsolatos...
Most tegyük zárójelbe...
Valójában olyan világban élünk...
A tudományban vita folyik arról...
Az innátakoncepció körül...
A korábban feltett kérdésekkel kapcsolatban...
A Humboldt-féle gondolatokat...
Ha az „én nyelvemen”...
A determinista álláspont
A feljebb felvázolt két abszolutizáló álláspont...
Amikor azt állítjuk, hogy „a nyelv szervezi a gondolatunkat”...
A „Mi van veled?” kifejezés...
Az emlékezetünkben tárolt...
A nyelvi anyag konkrét ismerete...
Úgy véljük, hogy a nyelvnek...
Szakirodalom
Minden oldal

A determinista álláspont abszolutizálja a nyelv értelemalkotó szerepét, elismerve ezzel a nyelvi dominanciát a gondolat felett. E nézet szerint a nyelv az egyetlen módja a gondolat létezésének, és csak a nyelvben kifejezett gondolat tekinthető valódi gondolatnak. Az, ami nem létezhet a nyelvben, nem gondolat. Így a nyelv és a gondolkodás határai egybeesnek, és ezeket a határokat a nyelv jelöli ki. Minden, ami kifejezhetetlen, értelmetlen (Buczyńska-Garewicz 1980: 32). Az effajta felfogás több feltételezésen is alapul. Azt tételezik fel, hogy a nyelvi struktúrák velünk születtek, és ily módon determinálják a gondolatot, a nyelv értelemalkotó tulajdonságait pedig általában csak a szintaktikai aspektusra korlátozzák, amelyet univerzálisnak tekintenek. Magát a nyelvet rendszerként értelmezik, amelynek a többi szemiotikai rendszer között privilegizált helyet biztosítanak.

A nem determinista álláspont a nyelv és a gondolat között érvényesülő relációt másképpen értelmezi. E szerint a valódi gondolat a nyelvtől függetlenül létezik. A gondolat dominálja a nyelvet olyan értelemben, hogy ebben a nyelvileg kifejezetlen alakban a leglényegesebb tartalom rejlik. A gondolkodás lényegét a nyelv korlátozott lehetőségei miatt soha sem lehet teljesen kifejezni, a szavakban kifejezett gondolatból viszont még mindig marad olyan, amit nem lehet kifejezni. A „nem kifejezettség” nem a gondolkodás hibája, hanem a nyelv hiányosságainak az eredménye. A leglényegesebb nem az, ami a szavakban rejlik, hanem az, amit a szavak mögött van elrejtve. A lényeges gondolat természeténél fogva kifejezhetetlen (Buczyńska-Garewicz 1980: 32 és a következők).