Kou Danyang, Desbordes-Korcsev Katarzyna, Lechner Ilona

[Kivonat] [Abstract in English] [A teljes cikk letölthető formátumban]

A világ nyelvi képe kutatásának a célja az, hogy a nyelv és a nyelvhasználat révén megismerjük és rekonstruáljuk a társadalmilag rögzített világról szóló tudásunkat, elemeinek a kategorizálását, konceptualizálását, valamint azoknak a jellemzőit és minősítését (Bańczerowski 2006: 187−198). A nyelvi kép kialakulásában fontos szerepet játszik a beszélő kulturális környezete, valamint a kulturális tapasztalatai is. A világ kultúrképe, amelynek a legfontosabb elemét a nyelv képezi, olyan konstruktum, amely biztosítja és szabályozza a nyelvi szövegek létrejöttét és funkcionálását, valamint más jelrendszereknek a manifesztációját is (Bańczerowski 2006: 188).
Jelen cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy rekonstruáljuk a fej tartályként történő konceptualizációját a kinai, a lengyel, a magyar és a német frazeológiában rögzült képét. A cikkben elvégzett elemzésből világosan kitűnik, hogy a fej fogalom a szóban forgó nyelvekben rögzült képének a rekonstruálásához több tartományból (doménből) álló kognitív bázist szükséges figyelembe venni. A nyelvi anyag gazdagsága és sokszínűsége, a polikategóriális konceptualizációs módok sokasága arról tanúskodik, hogy a fej szó mögött rejlő világkép hűen tükrözi ennek a testrésznek a rendkívül nagy jelentőségét az ember életében. A vizsgálat alapját 'A fej nyelvi képe a magyar nyelvben' című tanulmány képezte (Bańczerowski 2007: 385−402).
A fej alapvető funkciója a benne végbemenő gondolkodási, illetve összes mentális folyamattal függ össze, mivel az információ befogadásának, feldolgozásának, kategorizálásának, konceptualizációjának és tárolásának, valamint az egész emberi szervezet működtetésének és szabályozásának a feladatát a benne található agy végzi el. Tehát a fej a térbeli dimenzió konceptualizációs folyamatában olyan TARTÁLYKÉNT (TÁROLÓKÉNT) értelmeződik (konceptualizálódik).

1. és 2. táblázat (pdf)

ÖSSZEGZÉS
Az egynyelvű szótárak és kínai korpusz frazeológiai kapcsolatai vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a fej nyelvi képére vonatkozóan a TARTÁLY séma közel univerzálisnak tekinthető. A táblázatokat összevetve a profilon belül hangsúlyeltolódásokat figyelhetünk meg, előfordul ugyanis, hogy a séma bizonyos részei az egyes nyelvekben teljesen hiányoznak. A kínai nyelvben például a fejről nem lehet semmit levenni, a fejnek nincs teteje, illetve fedele, továbbá a fejben lévő tartalom csak negatív objektumokra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy hiányzik egy axiológiai kategória. A német nyelvben a fejben zajló folyamatok nem veszélyeztetik annak épségét, a lengyel nyelvben hiányoznak a fej felületére vonatkozó nyelvi kifejezések. Sem a német, sem a lengyel nyelvben nem találtunk példát arra, hogy a fejbe bele lehetne tekinteni, ezekben a nyelvekben viszont a fejről le lehet venni dolgokat, míg a magyarban és kínaiban ez nem lehetséges.
Számos esetben a séma egyes részei eltérő módon kidolgozottak. Példaként említhetjük a kínai nyelvben talált, a többihez képest nagyszámú nyelvi példát arra vonatkozóan, hogy a fejen megtalálhatók más objektumok (tárgyak) is, vagy a lengyelben a fej bemenetére, illetve a németben a fej negatív tartalmára vonatkozó nagyszámú példát.

A 2. táblázat számokban fejezi ki az egyes nyelvek közötti hasonlóságokat és különbségeket.

A számadatok alapján leszögezhetjük, hogy bár vannak hasonlóságok, az azonos kifejezések száma igencsak alacsony a vizsgált korpuszban. Mindennek hátterében az eltérő kontextust véljük felfedezni, hiszen a vizsgált nyelvek, főleg a kínai más kultúrkörhöz tartoznak. A ’hamut hint/szór a fejére’ kifejezés például a magyar, lengyel, német nyelvekben a katolikus egyház szertartásához köthető, míg a kínai nyelvben ugyanez a kifejezés a orvoslással függ össze, tehát a hamunak gyógyító, fertőtlenítő funkcióját emelik ki. A fizikai kontextusra, konkrétan a klímára visszavezethető az eltérés, mely szerint a ’vizet önt a fejére’ kifejezés is megtalálható a nyelvekben, de a kínaiban a többivel ellentétben pozitív asszociációja van, vagyis jóleső érzés, ha valakinek vizet öntenek a fejére, vagyis lehűtik.

Végezetül megállapíthatjuk, hogy a szótári definíció a tartály séma alapján alig találkozik a konceptuálizációval, amit a vizsgálat alapján levezettünk. Ahhoz viszont, hogy ezt tényként állapítsuk meg, a fej konceptualizációjának további profilját is megvizsgáltuk. Az eredményekről következő cikkünkben számolunk be.

Források

www.cncorpus.org

A magyar nyelv értelmező szótára 1984. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Anusiewicz J., Skawiński J. 1996. Słownik polszczyzny potocznej, Warszawa-Wrocław.

Bąba S., Liberek J. 2002. Słownik frazeologiczny współczesnej polszczyzny, Warszawa

Brückner, Aleksander. 1927. Słownik etymologiczny języka polskiego, Kraków.

Cienkowski, Witold. 1993. Praktyczny słownik wyrazów bliskoznacznych, Warszawa.

Doroszewski Witold, Skorupka Stanisław, Aduerska Halina, 1968. Słownik języka polskiego, PWN, Warszawa

Duden. Deutsches Universalwörterbuch. Dudenverlag, Dudenverlag, Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich.

Duden. Redewendungen. Wörterbuch der deutschen Idiomatik, 2008, Dudenverlag, Mannheim, Leipzig

Magyar szókincstár 1998. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Modern Chinese Dictionary, 2003. The Commercial Press (Beijing).

O. Nagy Gábor 1976. Magyar szólások és közmondások (2. kiadás). Gondolat, Budapest.

O. Nagy Gábor–Ruzsiczky Éva 1991. Magyar szinonimaszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.

O.Nagy, Gábor. 1966, Magyar szólások és közmondások, Budapest

Oxford Advanced Learner’s English-Chinese Dictionary, (2004) The Commercial Press & Oxford University Press.

Pawlus M., Gajewska B. 2000. Słownik synonimów i antonimów, Bielsko-Biała

Pusztai Ferenc (főszerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. (Második átdolgozott kiadás). Akadémiai Kiadó, Budapest.

Schemann, Hans. 1993. Deutsche Idiomatik. Die deutschen Redewendungen im Kontext. Klett Verlag, Stuttgart-Dresden.

Skorupka Stanisław. 1974. Słownik frazeologiczny języka polskiego, Warszawa

Skorupka Stanisław. 1990. Słownik wyrazów bliskoznacznych, Warszawa

Sobol Elżbieta 1999. Ilustrowany słownik języka polskiego, Warszawa.

Zaicz Gábor (szerk.) 2006. Etimológiai szótár. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Felhasznált irodalom

Bańczerowski, Janusz 2006. A világ nyelvi, tudományos és kultúrképe mint a második valóság komponensei. Magyar Nyelvőr 130: 187-198.

Bańczerowski, Janusz 2008. A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság nyelvi képe a nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Továbbmutató irodalom

Balázs Géza (szerk.) 2011. Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Budapest: Inter.

Bańczerowski, Janusz 2000. A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. ELTE BTK, Budapest.

Bańczerowski, Janusz. 2012. A frazeológia mint az emberi világkép tükröződése. Magyar Nyelvőr 137:(4) pp. 457-461.

Bárdosi, Vilmos (szerk.). 2011. Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta Kiadó, Budapest

Kövecses, Zoltán. 2006. Language, Mind and Culture – a Practical Introduction. Oxford University Press.

Kövecses, Zoltán. 2005. Metaphor in Culture – Universality and Variation. Cambridge University Press.

Kövecses, Zoltán. 2010. Metaphor: A Practical Introduction. Oxford University Press.

Lian, Shuneng. 2002. On Modes of Thinking between Chinese and Westerners. In: Foreign Languages and Foreign Language Teaching - Academic Journal of Dalian Foreign Language College. 2002 (2)

Lian, Shuneng. 1993. Contrastive Studies of English and Chinese. Higher Education Press.

Yu, Ning 1998. The Contemporary Theory of Metaphor: A Perspective from Chinese. Amsterdam and Philadelphia: Benjamins.
Yu, Ning 2008a. Metaphor from body and culture. In: Raymond W. Gibbs (ed.), The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought. Cambridge: Cambridge University Press.

Yu, Ning 2008b. The relationship between metaphor, body and culture. In: Roslyn M. Frank, René Dirven, Tom Ziemke, Enrique Bernárdez (eds.). Body, Language and Mind. Vol. 2: Sociocultural Situatedness. Berlin and New York: Mouton de Gruyter, 387-407.

Yu, Ning 2009. From Body to Meaning in Culture: Papers on Cognitive Semantic Studies of Chinese. Amsterdam and Philadelphia: Benjamins.

JELMAGYARÁZAT

’…’ szó szerinti fordítás

= azonos jelentés

[…] magyarázat

E tanulmány az ELTE, BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola a Szláv Nyelvtudományi és a Kulturális Nyelvészeti Programjának keretében 2013. évben tartott „Kogníció, kommunikáció, világkép” tantárgy foglalkozásain született. Kurzusvezető: Bańczerowski Janusz.

Lektorálta: Bańczerowski Janusz