Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Vizuális világunkról. Benedek András – Nyíri Kristóf (szerk.): The Power of the Image

Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag, 2014.

 

Nagy Enikő

[A teljes cikk letölthető formátumban]
The Power of the Image: Emotion, Expression, Explanation a címe a Visual Learning könyvsorozat legújabb, negyedik kötetének, amely a Visual Learning konferenciasorozat negyedik alkalmán, a 2013. november 15-én és 16-án megrendezett konferencián elhangzott előadások legkiválóbbjait foglalja magába. A konferenciasorozatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszékén 2009 óta működő Visual Learning Lab, vagyis Képi Tanulás Műhely szervezi, évről évre. Kutatási projektjének része a Visual Learning könyvsorozat, amely a vizuális, avagy a képi tanulás elméletével foglalkozik. (A 2011-ben megjelent első kötet az Images in Language. Metaphors and Metamorphoses, a 2012-ben megjelent második a The Iconic Turn in Education, a 2013-ban megjelent harmadik kötet pedig a How to Do Things with Pictures. Skill, Practice, Performance címet kapta.) A Peter Lang Kiadó gondozásában megjelenő egyes kötetek tanulmányai angol nyelvűek, szerzőik kiváló kutatók, neves szakemberek. A kiadványokat Benedek András egyetemi tanár, a BME Műszaki Pedagógia Tanszék vezetője és Nyíri Kristóf egyetemi tanár, a tanszék professzora szerkeszti.

A jelenlegi, közel háromszáz oldalas kötet – Benedek András tartalomjegyzéket követő előszavával – húsz színvonalas tanulmányt közöl, öt szekcióba rendezve. Az egyes írások témájukban rendkívül változatosak, és a vizuális tanulás fókuszba helyezésével bemutatják, hogy a különféle tudományterületek miként kapcsolódhatnak össze.

Az ikontól a diagramig vezet el a könyv első fejezete, amelyet Sybille Krämer tanulmánya indít. A Berlini Szabadegyetem Filozófiai Intézetének professzora a szó és a kép dichotómiájáról, a kettő közötti kapcsolóelemekről elmélkedik. Írás, táblázatok, grafikonok, diagramok vagy térképek – összefoglaló nevük: diagrammatikus. Krämer munkájának célja, hogy leírja, milyen szerepet játszanak ezek a gondolkodásban és a megértésben. A franciaországi Valeria Giardino frappánsan egy játékkal kezdi a dolgozatát: a téglalap alakú lapból hajtogatott háromszög szemléletes példájával visz közelebb tulajdonképpeni témájához, az ábrázoláshoz. Különleges emberi képességként határozza meg a „diagramming" fogalmát, amely nem csupán a matematika, hanem a gesztusok világához is szorosan kötődik. A 19. századi magyar tudomány legnagyobb alakja, Bolyai János matematikus és heurisztikus módszere áll Tanács János írásának a középpontjában. A BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének professzora azt vizsgálja, hogy az abszolút geometria felfedezésében hogyan működött ez a metódus, és amellett érvel, hogy Bolyai technikája mindenekelőtt vizuális volt. Lewis Carroll író és matematikus, az Alice Csodaországban szerzőjének egy elképzelt párbeszéde vezeti be Ahti-Veikko Pietarinen témáját. A Helsinki Egyetem szemiotika professzora az ikonikus kommunikáció filozófiájához vezető egyik úton kalauzol, amelynek során Charles Peirce jelelméletét veszi alapul. Az ikon fogalmának újragondolása lehetővé teszi, hogy a képiséget egy sokkal szélesebb körű jelenségként értelmezzük, mint ahogy korábban gondoltuk.

A kötet második, a kép és a szöveg kapcsolatával foglalkozó fejezete Aczél Petra tanulmányával indul. A Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének vezetője a szónoki beszéd egészen új, expresszív és emocionális jellemzőit a fókuszba helyező értelmezését adja, és bemutatja a vizualitás szerepét a meggyőzésben. Javasolja a „visionary speech" fogalmának bevezetését, és a szövegek meggyőző erejét legfőképp a képek által felidézett érzelmek szempontjából vizsgálja. A 20. század egyik leghatásosabb képsorozatáról, az 1942 és 1943 között megjelenő és az USA-ban szenzációnak számító hirdetéssorozatról készített esettanulmányt James J. Kimble, a New Jersey-i Seton Hall Egyetem professzora. Munkájának célja a Kid in Upper 4 vizuális propagandájának tanulmányozása, illetve a képsorozatok narrativitásának bemutatása. Paweł Rybszleger, a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem adjunktusa híroldalak és blogok különleges információmegosztási módszereit, a vizuális és szövegszerű elemek összjátékát vizsgálja az elsősorban online, úgynevezett állampolgári, résztvevő vagy gerillaújságírásban (citizen journalism). Szerinte az észlelés emocionális szintjén szerepet játszó képek hangsúlyozzák az üzenetet, a szövegek pedig teret engednek az egyéni értelmezéseknek. Az információmegjelenítéssel foglalkozik Veszelszki Ágnes, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének adjunktusa. Az adatokat nem egyszerűen csak bemutató, hanem egyben értelmező, így az információfeldolgozást megkönnyítő úgynevezett infografikákat nyelvészeti szempontból tanulmányozza. Választ ad a kérdésre, hogy vajon kihasználja-e a nyelvészet az infografikák képeket és szövegeket integráló, adatsűrítő, illusztratív potenciálját.

Trischa Goodnow, az Oregon Állami Egyetem professzorának a kortárs fotográfiáról, a képzelet és valóság feszültségéről írt dolgozata vezeti be a könyv harmadik, a művészet és kifejezésmód témáját taglaló fejezetét. 2012 novembere és 2013 áprilisa között Londonban, a Victoria és Albert Múzeumban egy kiállítás volt látható a Közel-Keletről, amely a szerző szerint a valóság fogalmát kérdőjelezte meg, azzal, hogy voltaképp egy elképzelt, a fotósok által láttatott régiót és kultúrát mutatott be.

Vajon az olyan esztétikai tulajdonságok, mint a „szép", a „fenséges" vagy az „elegáns", valóban léteznek, benne, a tárgyban, vagy csupán mi észleljük úgy az adott tárgyat, hogy rendelkezik velük? Valamiféle tudás játszhat ebben szerepet? Ilyen érdekes filozófiai kérdéseket feszeget Monika Jovanović tanársegéd a Belgrádi Egyetemről, aki arra hív: lássuk a festményeket úgy, amint vannak. „A világ tele van hangokkal" – Raymond Murray Schafer gondolatával indítja a zeneoktatást egy egészen új és különleges perspektívából szemlélő tanulmányát Ewa Schreiber, az Adam Mickiewicz Egyetem Zenetudományi Intézetének professzora. A kanadai kortárs zeneszerző, író, zenetanár térbeli és vizuális ábrázolásból eredő, metaforákra alapozó úgynevezett „soundscape" koncepciója szerinte már ebben az egy mondatban is benne van. Királylány aranyhajjal és fekete hajjal – önarcképek különböző családi háttérrel rendelkező kislányoktól. Különleges gyermekrajzokat láthatunk Kárpáti Andrea, az ELTE TTK Tudománykommunikáció Központjában létrehozott UNESCO Multimédia-pedagógia Központ vezetője és Simon Tünde PhD-hallgató, matematika- és rajztanár munkájában, amely a gyerekek elmúlt évtizedekben sokat változott vizuális nyelvével, a gyermekkori szimbolizálási készségek fejlődésével, a vizuális metaforák alkotásával és értelmezésével foglalkozik. Ugyancsak a rajzok, kamaszok sokatmondó, nemritkán megrázó alkotásai állnak Hortoványi Judit  rajtanár és rajzelemző, doktorjelölt dolgozatának középpontjában. A szerző bemutatja az általa kidolgozott úgynevezett „5 szimbólum" feladatsort, amely a pedagógia gyakorlatában használatos: a vizuális reprezentáció a nonverbális kommunikáció módja és az önkifejezés eszköze lehet, és a rajzokról a diákokkal való beszélgetés segítheti az önreflexiót, tehát a rajzok a verbális és a nem verbális közötti kapcsolóelemek lehetnek.

A képek és az új média a témája a kötet negyedik fejezetének, amely egy kivételes kutatás bemutatásával kezdődik. James E. Katz, a Bostoni Egyetem professzora és Daniel Halpern, a Chilei Katolikus Egyetem professzora 2013-ban végzett felmérést bostoni és chilei egyetemi hallgatók körében egy azóta egyébként beszüntetett, ám – ahogy ők nevezik – „kitűnő vizuális technológia", a 2012-ben piacra dobott úgynevezett Google Glass szélesebb nyilvánosság általi fogadtatásáról és megítéléséről. Vajon használják-e vagy szeretnék-e használni, egyáltalán: ismerik-e az emberek ezt az eszközt? Meglepő adatok születtek. A számítógépes esztétika különleges világába vezet el Szirmay-Kalos László, a BME Irányítástechnika és Informatika Tanszékének professzora, tanszékvezető-helyettese, Pirkko Oittinen, a helsinki Aalto Egyetem Médiatechnológia Tanszékének professzora és Teréki Balázs, a BME hallgatója. Írásukban bemutatják, hogy a felhasználók számára könnyen értelmezhető, szemléletes, jelentéssel teli képek megalkotása, a mélyebb percepció érdekében a számítógépes grafika miként használja például a fotográfiát, a rajzot vagy az X-rayt az absztrakt adatok, a virtuális jelenetek ábrázolása során. A 2011 és 2013 között megvalósított E-tanítási kultúra és digitális tananyagfejlesztés a BME-n elnevezésű projekt bemutatásával Benedek András, a BME tanszékvezetője, a kötet egyik szerkesztője a vizuális oktatás régi és új dilemmáit veszi számba az új média korában, egy egészen új, változó oktatási környezetben. Vajon kihasználja-e a hazai mérnökképzés a számítógépes grafika potenciálját? És vajon a digitális képek bősége elegendő-e az oktatás elméletében és gyakorlatában bekövetkező fordulathoz? – ezekre a kérdésekre keresi a választ a tanulmány.

Szemtől szemben a címe a kötet utolsó, ötödik fejezetének, amely Ian W. King tanulmányával kezdődik. A Londoni Művészeti Egyetem esztétika és menedzsment professzora a testi kifejezésmódot vizsgálja: Maurice Merleau-Ponty francia fenomenológus írásaiból kiindulva arra a kérdésre keresi a választ, hogy testünk – ruházatunkkal együtt – milyen szerepet játszik gondolataink és érzéseink közvetítésében, és a nonverbális kommunikáció perspektívájából reflektál az Oxford English Dictionary kifejezésről alkotott fogalmára. Kondor Zsuzsanna, az MTA BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa az érzelmek és a tudat képi reprezentációban betöltött szerepéről, az agyi képalkotásról, illetve a képi reprezentációhoz szükséges képességekről ír. Leképezés és megtestesülés, művészeti és tudományos képi megjelenítés – többek között ezek az írás témái. Daniel L. Golden, aki az MTA BTK Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, egy orosz amatőr tudós, az 1900-as évek elején csimpánzt nevelő és az állat viselkedését gyermeke viselkedésével összehasonlító N. N. Ladygina-Kohts megfigyeléseivel kezdi a nonverbális kommunikációról, közelebbről az arckifejezésekről szóló dolgozatát. Rámutat, hogy napjainkban, az azonnaliságra és az átláthatóságra törekvő új média korában az arckifejezések új értelmet nyernek: mások egyfolytában nézhetnek bennünket, képi reprezentációink közösségi oldalakon jelennek meg, voltaképp egy világfalu folyamatosan figyelő tekintetében élünk. Ugyancsak a nonverbális kommunikációval, elsősorban az elméletalkotókat korábban és ma is élénken érdeklő gesztusok nyelvével foglalkozik Nyíri Kristóf, a BME Műszaki Pedagógia Tanszék professzora, a kötet másik szerkesztője a fejezet és egyben a kötet utolsó írásában. Pszichológiai megközelítéssel mutatja be, hogy taglejtésünk miként fejezheti ki érzelmeinket és gondolatainkat, illetve illusztrációkkal szemlélteti azt, hogy az „előtt" és az „után" tapasztalata, a tegnap és a holnap, a most és a ma, valamint a mindig, avagy maga az idő hogyan jelenik meg a gesztusokban.

A tipográfiailag egyszerű, ugyanakkor rendkívül igényes tanulmánykötetet az egyes szerzők ábécérendben történő bemutatása, valamint egy igen hasznos tárgymutató zárja. A Visual Learning könyvsorozat negyedik, a The Power of the Image címet viselő kötete, úgy gondolom, jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik új, változó világunkban a vizuális tanulás témája iránt érdeklődnek – legyenek akár szakmabeliek, akár laikusok.