Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Feld-Knapp Ilona (szerk.): Beruf und Berufung – Fremdsprachenlehrer in Ungarn

Budapest: Typotex Kiadó – Eötvös József Collegium, 2012.

 

Veszelszki Ágnes

[A teljes cikk letölthető formátumban]

Új, több nyelven megjelenő könyvsorozatot indított az Eötvös József Collegium tanárakadémiája, a Cathedra Magistrorum: CM Lehrerforschung címmel. A sorozat szerkesztője Horváth László, a Collegium igazgatója és Feld-Knapp Ilona, a CM vezetője. A 2010 óta a szakkollégiumban működő, a (nyelv)tanárképzést segítő műhely célja, hogy a leendő nyelvtanárok pályáját tudományorientált extrakurrikuláris képzéssel egészítse ki. Így kívánnak megfelelni az EC-alapító Eötvös Loránd célkitűzésének, aki e szakkollégium alapfeladatául a színvonalas (tudós) tanárképzést szabta.

 

A Cathedra Magistrorum műhely kutatásának központi témái a didaktika (különösképpen az idegennyelv-oktatásé), a többnyelvűség, a tanulói autonómia, a tanulni tanulás, az új médiumok az oktatásban, ezeken kívül migrációs kérdésekkel is foglalkoznak. A munkában mind bent lakó, mint külsős kollégisták részt vesznek, neves magyarországi és külföldi vendégelőadók, szakértők vezetésével. E kutatói munka kézzelfogható eredményét jelenti a Beruf und Berufung – Fremdsprachenlehrer in Ungarn (a szójáték megtörése nélkül nem lefordítható) című, sorozatindító kötet, amelynek szerkesztője a műhelyvezető Feld-Knapp Ilona. A kötet mottóját a Lehrerwissen – Lehrerdenken (tanári tudás – tanári gondolkodás) fogalompáros adja. A szerzők között a szakterület ismert képviselői szerepelnek, de a szerkesztő lehetőséget adott pályakezdőknek (doktori és mesterképzésben részt vevő hallgatóknak) is a kötetben való megjelenésre, tapasztalatgyűjtő publikálásra. Az írások nyelve nagyrészt német, ám egy-egy cikk megjelent angol, spanyol, illetve francia nyelven is.

A kötet első írása a szerkesztőé, Feld-Knapp Ilonáé, aki a német mint idegen nyelv (Deutsch als Fremdsprache, DaF) oktatásának új, tudományos diszciplínaként való elfogad(tat)ásának történetéről írt. A bécsi professzor, Hans-Jürgen Krumm írásából fény derül arra, milyen új, aktuális kihívásokkal kell szembesülni az idegennyelv-tanárok képzésében. Krumm amellett érvel, hogy a hagyományos tanárképzés az ún. filológia-elvre épül, ami azt jelenti, hogy eszerint elegendő, ha egy nyelvtanár a szaktudományos ismereteket elsajátítja – ám a tanárképzés az „oktatási kompetenciát" nem erősíti, nem fejleszti elegendő mértékben. E helyzet megoldására áll elő a szerző konkrét, a tanár(tovább)képzésben alkalmazható javaslattal.

Az ELTE dékánhelyettese, Károly Krisztina angol nyelvű, nyelvészeti alapokon nyugvó tanulmánya összeköti a diskurzuselemzést a nyelvoktatással, és az ún. diskurzuskompetenciának a tanárképzésben való megjelenésének szükségességéről szól. Boócz-Barna Katalin a német mint idegen nyelv oktatásában a tanár-diák interakciók sikeres megvalósításához szükséges tanári tudásról írt. Faix Dóra spanyol tanulmánya irodalomdidaktikai orientáltságú: azt mutatja be, mely irodalmi szövegek használhatók hatékonyan az idegennyelv-oktatásban (elsődlegesen a spanyol nyelv vonatkozásában). Vargyas Brigitta a francianyelv-oktatás magyarországi hagyományait foglalja össze cikkében.

Sámson Réka az új médiumok nyelvoktatásba való bekapcsolását taglalja, Bukus Beatrix az interkulturális kompetencia, Deme Anna az országismeret, Iványi Rudolf pedig a nyelvi tudatosság fontosságát emeli ki. Jakus Enikő az osztálytermen, iskolán kívüli nyelvoktatás és -tanulás (alternatív) lehetőségeit foglalja össze. Kovácsik Antal bemutatja az Eötvös Collegium némettanár-képzését. Érdekes kezdeményezés a „Miért legyek tanár?" típusú körkérdés, amelyre öt (leendő) tanár válaszolt: Taczman Andrea, Havasi Helga, Kolozsvári Emese, Perge Gabriella és Kránicz Eszter gyűjtötte össze a tanárrá válásuk motivációit. A kötetet egy konferenciabeszámoló és egy recenzió zárja, mindkettőt Perge Gabriella doktoranda írta.

A tanulmánykötet tipográfiai szempontból igényes, jó kézbe venni. A szokásosnál több eligazítást kap az olvasó a tartalomjegyzékből, amely a szerzőnéven, cikkcímen és oldalszámon kívül a szöveg absztraktját is tartalmazza.

A Cathedra Magistrorum – CM Lehrerforschung sorozata (az első megjelent munka alapján) ajánlható az oktatás, különösképpen az idegennyelv-oktatás legfrissebb eredményei iránt érdeklődőknek.