Szófelhő
konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language
Robin Edina: Fordítások újraszerkesztése. Mit tesz a szerkesztő a fordított szöveggel? |
Újrafordítások tanulmányozásával régóta foglalkozik a fordítástudományi szakirodalom. A fordított szövegek újraszerkesztett változatainak leíró vizsgálata – mint általában a lektorálás és a szerkesztés – azonban egyelőre még elkerülte a kutatók figyelmét, hiszen újraszerkesztéssel még említés szintjén is alig találkozunk. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy az újrafordításról és általában a lektorálásról szóló elméleti kérdések rövid összefoglalásával, valamint egy regény eredeti és újraszerkesztett fordításának összevetésével feltárjuk az újraszerkesztés okait, megvizsgáljuk a szerkesztő műveleteit és az újraszerkesztés közben érintett nyelvi paramétereket - vagyis megvizsgáljuk, mitől javul egy fordított szöveg minősége az újraszerkesztés során, újrafordítás nélkül. Az esettanulmányban C. S. Lewis (1950) The Lion, the Witch and the Wardrobe című klasszikus művének két magyar kiadását vetjük egybe, először gépi statisztikai elemzés, majd kontrasztív szövegelemzés segítségével. A kvantitatív és kvalitatív elemzések során fény derül arra, hogy az újraszerkesztés során a szerkesztő elsősorban acélnyelvi normákat tartja szem előtt, és – az újrafordítási hipotézissel ellentétben – nem a forrásnyelvi szöveghez közelíti jobban a fordítást. Olyan műveletsort végez tehát, amely az olvasó számára elfogadhatóbb, feldolgozhatóbb szöveget eredményez. Kulcsszavak: újrafordítás, újraszerkesztés, paraméter, szerkesztési műveletek, optimalizáció |