Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Gedeon Sarolta: Dosztojevszkij magyarországi recepciótörténete 1945–1958 között

Az 1950-es évek materialista irodalmi gondolkodásmódja a műalkotásokat nem önállóan létezőeknek tartotta, hanem tudatformáló, nevelő eszközöknek. Magyarországon Dosztojevszkij művei közül csak a kommunista vezetés számára elfogadhatókat adták ki, ezek közül a legjelentősebbnek tartott alkotás a Bűn és bűnhődés című regény volt. Általában elmondható, hogy Dosztojevszkij bizonyos alkotásait visszás jellegűnek tartották, különösen a Feljegyzések az egérlyukból, Karamazov testvérek, de leginkább A kamasz, Az író naplója, az Ördögök és A hasonmás című alkotásokat. Dosztojevszkijben a megtévesztés eszközét látták, s emiatt veszélyesnek ítélték, amit fokoz „megjelenítő erejének” hatásossága, stílusa. Dosztojevszkij műveivel való szembenállás másik oka az is, hogy az ebben a korban „a polgárinak” nevezett nyugat-európai irodalomtudomány értékítéletében Dosztojevszkij nagy népszerűségnek örvendett, a nagy misztikust látták benne, aki a szenvedés, alázatosság filozófusaként megbékélést ajánlott a forradalmiság ellenében. Az 1950-es években írt magyarországi utószavakban a leggyakrabban megfogalmazott kritika Dosztojevszkij forradalomellenessége volt, de az orosz író realizmusát elismerték, társadalomábrázolása felhasználható volt a kapitalista társadalom negatív jellegének bizonyítására.