Szófelhő

konferencia fordítás konceptualizáció kognitív nyelvi világkép filológia szakdolgozat nyelvészet metafora imperative language patterns phraseology representation death linguistic worldview infinitive szecesszió grammatika főnévi igenév kettős állítmány stilizáció stíluselemzés dekorativitás decorativity nyelvi példa klasszikus modernség eufemizmus euphemistic phrases alcoholic drink irodalmi vita theory of criticism the betrayal of the intellectuals az írástudók árulása recenzió irodalomtörténet recepciótörténet irodalompolitika hungarian literature modernity classical modernism magyar irodalom modernitás cognitive analysis prevalence inflection frazéma frazeológia antonima antonímia horvát nyelv rikkancs bulvársajtó media kognitív metafora kognitív nyelvészet linguistic image of the world cognitive linguistics nyelvoktatás didaktika pszicholingvisztika tartalomelemzés croatian language antonymy irodalmi társaságok modern magyar irodalom ady endre vörösmarty díj literary organizations modern hungarian literature vörösmarty prize irodalomtudomány újraszerkesztés újrafordítás polish language metaphor szaknyelv fordítástudomány retranslation phraseme facebook proto slavic perspective ekvivalencia hatalom ideológia deontikus modalitás sajtótörténet history of press nyelvtörténet dialektológia nyelvi kép világ_nyelvi_képe szemantika nyelvi_kép conceptualization ideology magyar_nyelv nyelvhasználat faktitív ige hungarian language equivalence focalization irony családregény nézőpont fokalizáció gyermekelbeszélő irónia vonzatkutatás szövegnyelvészet nyelvjárás szerb translation tudománytörténet critical_discourse_analysis factitive verb causativity tanulmánykötet optimalizáció zenitism szabadverselés szabadstrófa horvát expresszionizmus zenitizmus önéletrajz performativitás autobiography identity performativity criseology szláv lexika orosz nyelv ősszláv historical linguistics slavic vocabulary avantgárd expresszionizmus horvát filológia nyelvhelyesség funkcióige eszmetörténet narratológia diskurzuselemzés narratology discourse analysis modern_filológiai_társaság krízeológia önéletírás életrajz asszociáció analógia szimmetria nyelvi intuíció nyelvi formalizáció russian language

Szövegalkotó gyakorlatok, nyelvteremtő praktikák. Konferenciabeszámoló

Veszelszki Ágnes

[A teljes cikk letölthető formátumban

A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társasága fennállásának 30. évfordulójára ünnepi konferenciát rendezett.

Az ülés időpontja: 2013. június 18–19., helyszíne: ELTE BTK Gólyavár (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.).

A konferencia programja a Társaság honlapján

Nyomárkay István akadémikus, a társaság elnökének megnyitója után Maróth Miklós, az MTA alelnöke köszöntötte a megjelenteket, és biztatott a humán tudományok művelésére, például hasonló konferenciák keretében. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja köszöntő beszédében a tudományos kiválósági mutatókról, a bölcsészettudományok értékének mérhetőségéről, a mérés szükségességéről beszélt. Dezső Tamás utalt a néhány nappal ezelőtt megjelent Index-cikkre is. Fontosnak tartja az akadémiai társaságok és az egyetem együttműködését, ennek kiváló példája a Modern Filológiai Társaság jubileumi konferenciája.

modfil2013 nyomarkay

Nyomárkay István akadémikus megnyitja a konferenciát

A Pro Neophilologia in Hungaria érdemérmet idén Jeremiás Éva professzor asszony és Keszler Borbála professzor asszony kapta a modern filológiában kifejtett munkásságukért.

Frank Tibor a Társaság harminc évét összefoglalva elmondta, hogy az 1983-as első konferencián az Akadémia 400 fős díszterme tele volt érdeklődőkkel. A Társaság első elnöke Dobossy László professzor, a cseh és francia kultúra kutatója volt. A Társaság nagyon élénk életet élt: elsőként alakult meg Magyarországon angol-amerikanisztikai szakosztály, jelentős munkát végzett a német szakosztály, Európán kívülre tekintés volt az afrikanisztikai szakosztály működése, 1987-től Magyar Shakespeare-bizottság is működött a Társaság keretein belül. Jelentős volt a vidéki társasági munka is.

Jeremiás Éva előadásának címe: Archaizálás és nyelvi világkép a modern perzsa költészetben. A vers 1230-as arab defincíciója szerint a versnek öt feltételnek kell megfelelnie: legyen jelentése, legyen metrikai képlete (azaz ritmusa), legyen arányos-proporcionális, feleljen meg az ütemegyenlőség törvényének és legyen rímes. A perzsa költők is követték ezt a rendszert (bár nem mindig tudtak neki megfelelni).

Keszler Borbála a nyelvújítás első és második korszakában – különösen az orvosi szaknyelvben – megjelenő nyelvteremtési praktikákról beszélt. Az első valódi szakkönyvek az orvoslásban jelentek meg (például: Lentsés István: Ars medica, Pápai Páriz Ferenc, Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert), ezért nekik kellett "feltalálniuk" új szakkifejezéseket. Ezt meghatározta a könyv célközönsége ("szegény tudatlanoknak, nem a bölcs embereknek", "a magyar ifjúságnak" stb.). Gyakran használtak nyelvjárási és/vagy hangutánzó szavakat, de megjelentek a környelvi vagy metaforikus kifejezések (pl. makkocska 'mirigy', mandula, pecsenye 'izom') is a szaknyelvben. Ezek lehettek tükörfordítások a latinból is. Sajátos az állatnévi betegségnevek kategóriája (például: fogféreg, fülféreg, giliszta; torokgyík, tyúkszem, bárányhimlő, rák). A nyelvújítás második korszaka tudatos folyamat volt: régi szavakat újítottak fel régi vagy új jelentéssel (ideg, iker, kór, mirigy), nyelvjárási szavakat vettek fel (biceg, góc, lágyék, halánték, pete [< Péter, Péterke]), szabálytalan képzéseket is létrehoztak (képzőkikövetkeztetés: -ag, -eg; -da, -de; szóelvonás: bonc-, ét-, gyógy- főként német mintára). Ezek a mesterséges szóalkotások hasonlítanak a nyelv természetes fejleményeire, nyelvi leleménynek is tekinthetők. Nem honosodott meg például az egyőrj 'monománia', szerelemőrj 'szexmánia', csonttetem 'csontváz' stb.

Maróth Miklós A modern élet új szavai az arabban című előadásában kifejtette, hogy nagy különbség van az írott és beszélt arab nyelv, illetve ezek különböző változatai között. Az arab szóképzés eltér az európai szóképzési tendenciáktól. A ktb ún. radikális mássalhangzó-kombináció az írás fogalmát jelöli, a kataba jelentése 'írt', jaktubu 'ír', kátib 'író', kitáb 'könyv', maktab 'iroda', maktabat 'könyvtár' stb. A hosszabbodás és a magánhangzók változása jelentésváltozást hoz. Összetételek valójában nincsenek, új szavakat inkább mondatokkal írnak körül: a szendvics körülírása tehát "felező és felezett közötte hússal". A szókincset például jelentésbővítéssel egészítik ki (eltér a különböző nyelvváltozatokban: egyiptomi népnyelvben a francia otomobil szót vették át, a hivatalos arab szó a sjr gyökből ered: sajjára, amelynek eredeti jelentése 'karaván'). A dzsmh négybetűs radikálisból lett a dzsamhara 'összegyűjt', dzsumhúrijja 'köztársaság', dzsumhúri 'republikánus', dzsamáhír 'tömegek' stb. Szókincsbővítési módok tehát az arabban: jelentésbővülés, végződések szóhoz illesztése, idegen szavak beolvasztása, bizonyos véges számú elemek betoldása.

Molnár Sándor református lelkész, filológus, a klasszikus nyelvek ismerője előadása a Szóegzegézis és etimológia az egyházi szövegalkotásban címet viselte. A teológiai hermeneutika a megértés tudománya és művészete (vö. Schleiermacher).

Bańczerowski Janusz előadásának címe: Az ábrázolás és az ekvivalencia fogalma a fordításban. A fordító fordítói kompetenciája nem azonos a nyelvi kompetenciával. A kognitív nyelvészet elvei alapján az emberi tapasztalat kontinuum. A megértés nem lehet azonos a fordítással.

Kiss Jenő Szövegalkotás, nyelvjárások, dialektológia kapcsolatát vizsgálta előadásában. Nyelvjárási szövegalkotással behatóbban a nyelvtudományban senki nem foglalkozott, de több tanulmányban is szó esett a kérdésről. A dialektológia nem a szövegtant, hanem a változásvizsgálatot emelte vizsgálódási fókuszába. A nyelvjárási szövegek vizsgálata a beszélt nyelv megismerésére is jó lehetőséget kínál. Kiss Jenő a beszélt nyelv jellegzetességeit Ong, Lanstyák István, illetve Keszler Borbála munkái alapján gyűjtötte össze, példákat saját nyelvjárási gyűjtéseiből és Móricz Zsigmond műveiből idézett.

A délelőtti szekció utolsó előadása (az eredeti programtól eltérően) Gósy Mária Szövegalkotás a beszédben című prezentációja volt. Az előadás alapja egy kísérlet volt: gyermekek és felnőttek (egy-egy mintaszöveg alapján készített) beszédprodukcióját vizsgálták. Nagyok az egyéni eltérések a használt szavak számában. A gyerekek az elhangzott szöveg szószámának felével adja vissza a történetet, a felnőttek egy része vagy kevesebb (75%), vagy több szóval (136%) foglalják össze a szöveget. Míg a gyerekeknél nagy a szünet, kicsi a kitöltött szünet, azaz hezitálás aránya, addig ez az arány a felnőtteknél megegyezik. A történet-visszamondás esetében közel a felére csökken a spontán beszéd tempójához képest a beszédtempó, főként a szünetek miatt. A gyermekekre jellemző a logikai képtelenség, mindkét csoportra a homályosság, szűkszavúság, felnőttekre a töltelékszók használata. A vizsgálatból a szövegértésre is lehet következtetni.

A Nyomárkay István vezette délelőtti szekciót vita, az elhangzottak megbeszélése zárta.

 modfil2013 hallgatosag
A konferencia kedd délutáni hallgatósága

A kedd délutáni ülésszakot Pacsai Imre Az orosz nyelv keleti elemeinek fordítási kérdései című előadása nyitotta, amelyben az előadó az orosz folklór szövegeinek fordításaival foglalkozott.

Károly Krisztina Szövegalkotás a fordításban: A retorikai szerkezet újrateremtésének vizsgálata előadásának problémafelvetése szerint kérdéses, hogy a fordítási szövegalkotás tekinthető-e szövegprodukciónak. A szakirodalom szerint a fordítási szövegalkotás másodlagos, rekonstrukció, a forrásnyelvi szöveg "szükségképpen tökéletlen rekonstrukciója" (Jakobsen). A retorikai szerkezeti elemzés célja a szövegek hierarchikus logikai struktúrájának feltérképezése. Károly Krisztina sajtószövegek fordítását vizsgálta.

Horváth Krisztina irodalomtörténeti jellegű előadásában a francia medievisztika új fejleményeit mutatta be, előadásának címe: Beszélő helyek: az intertextus nyomai és a jelentésképződés. Az intertextualitás célja nem az volt, hogy a forráskutatás egy új módját jelentse, hanem egy új szemlélet kívánt lenni. A fogalom "széjjelhasználódott", az új értelmezést Genette adja (paratextualitás, metatextualitás, hipertextualitás stb.). A beszélő helyek illusztrálására francia szöveghelyeket választott az előadó, többek között a Gyergyai Albert-féle Argirus széphistóriája alapján.

Klaudy Kinga újabb kutatásokat mutatott be az aszimmetria-hipotézis bizonyítására. A fordításban gyakori az explicitáció és az implicitáció, ezt az előadó egy friss példával (Franzén: Strong Motion tegnap este elkészült fordításával, ford.: Bart István) illusztrálta. E két művelet nem szimmetrikus jellegű, együtt kell őket vizsgálni, átfogó kategóriák (mind lexikai, mind grammatikai szinten). Klaudy Kinga Károly Krisztinával közösen is vizsgálta az aszimmetria-hipotézist, sőt nemzetközi vizsgálatokat is facilitált e hipotézis.

Szintén részben fordítási kérdésekkel foglalkozott a következő előadó, Knipf Erzsébet, aki jelentéssűrítésekről beszélt a német szóösszetételek példáján. Kiindulási pontot jelentett, hogy a különböző nyelvek különböző konceptualizációs stratégiákat használnak; a német nyelv szóalkotási kreativitása igen gazdag, különösképpen a szóösszetételek terén. A szóösszetételek vizsgálata terén a nyelvészeti határterületeket, mint a morfopragmatikát is figyelembe kell venni (Dressler nyomán Kiefer). A német szóösszetételek a "jobbkéz-szabály" alapján alakulnak: az utolsó tag a meghatározó morfoszintaktikai és szemantikai szempontból is. Az endocentrikus összetételben a reláció rekonstruálható a konstituensekből (pl. Forschungsgruppe 'kutatócsoport'), az exocentrikus típusnál a jelentés nem vezethető le az összetételi tagokból (pl. Grünschnabel 'zöldfülű ember', Blauhelm 'kéksisakos katona'). Eltér például a Holzhaus 'faház' és a Stoffhaus 'textiláruház, textilbolt', bár szerkezetük hasonló. Sajtónyelvi vizsgálatok szerint az új szóalkotások főként a konzumálás és a fitnesz témák köré csoportosulnak.

Albert Sándor betekintést adott egy haikufordító szövegalkotó gyakorlataiba. Egy haiku különböző fordításait mutatta be (Vihar Judit, Terebess Gábor, Tandori Dezső). Nem minden 17 szótagból álló vers haiku. Terebess különféle fordításaiban hol nyersfordítást készít, hol Csokonai, hol Arany, hol Ady stílusában. Az eredeti szöveg hétféle Terebess-változatát elemezte Albert Sándor.

Zoltán András A nyelvteremtés selejtjei (bőregér, farvíz, márkázott vaj) című előadásában a szóteremtések, fordítások és félrefordítások témakörét vizsgálta. A bőregér minden valószínűség szerint a német Fledermaus félrefordítása. A farvíz szó névutóként is vizsgálható (farvizén).

Vig István témája a Többnyelvűség és nyelvhasználat a XIV. századi Raguzában/Dubrovnikban volt. Az itáliai újlatin volt többek között a levelezés nyelve. A horvát, latin, itáliai újlatin és a dalmát jöhetett szóba a nyelvhasználat kapcsán a tanácskozásoknál.

Napjainkban aktuális témát választott Balázs Géza: június 22-én lesz Weöres Sándor születésnapja. Az előadás címe: Kiszámítottság vagy ihletettség Weöres Sándor költészetében. Weöres Sándor születésének 100. évfordulóján. Balázs Géza a kiválasztott Weöres-verseket az antropológiai nyelvészet nézőpontjából elemezte. Programadó vers a Harmadik nemzedék. A zene formaszervezőként szolgál Weöresnél. A példák egyik csoportját a játék a hangokkal (hang-játék)  adja (nonszensz versek, Hangcsoportok, Puha, forró hangok). A hangszimbolikát Fónagy Iván is vizsgálta. A fonotaktika megjelenését mutatja az Ünnep című vers, amely éppen 70 magas, éppen 70 mély magánhangzót tartalmaz (vajon ez véletlen?). A Macska-indulót állítólag az Indul a kutya s a tyúk aludni oda-vissza olvasható palindrom ihlette. Fonotaktikai fortély a tanárikari karika, papíripari paripa. Ikonicitás jellemzi az egysorosokat (Tojáséj, Mennyekbe vágtató prolibusz, Űr úr). E versek visszavezetnek a folklór mélyrétegeibe, s többféle zenei olvasatot is lehetővé tesznek. "Generációk beszélnének rosszabbul nélküle" (mondta Weöresről Károlyi Amy).

Szijj Ildikó A modern spanyol és portugál nyelvészeti terminológia néhány jellegzetességeként metanyelvi (nyelvészeti terminológiai) neologizmusokat mutatott meg, spanyol és portugál grammatikai munkák elemzése alapján. Az angol wh-kérdőszavakat a portugálban a kérdőszók kezdőbetűjéről Q-, a spanyolban CU-szócsoportnak nevezik. A generatív grammatikában a hamelni patkányfogó nevű mozgatás (amely nincs jelen e mondatban: who did you go with?, de van a következőben: with whom did you go?) elnevezése említésre méltó, amelynek portugál megfelelője 'elbűvölés' jelentésű (mivel a hamelni patkányfogó legendája a portugálban kevésbé ismert).

Székely Gábortól tudósítást kaptunk "a fokozó értelmű szókapcsolatok készülő magyar–angol, magyar–német és magyar–orosz ekvivalenciaszótárairól és egy apró szabályszerűségről". Mintegy ezer kulcsszó, ezer fokozó elemet tartalmaznak majd az új szótárak, így több tízezer kapcsolódási lehetőséget hozva létre. Az ekvivalenciaszótárak a Tinta Könyvkiadónál fognak hamarosan megjelenni. A kritikának felületet adhat e kiadványok kapcsán a teljesség hiánya, a szubjektivitás és a redundancia. Érdekes a hajszálvékony és a *hajszálvastag kérdésköre.

Papp Andrea és Vihar Judit magyar műfordítóktól származó szállóigékkel foglalkoztak (A tudomány kulcs a világ titkaihoz). Szállóigék származhatnak többek között a Bibliából, ókori keleti kultúrákból, lehetnek latin szentenciák – a két előadó e szállóigék fordítóit mutatta be, sok-sok példával. A shakespeare-i "ide nekem az oroszlánt is" szöveget Arany János fordításában ismerjük ("Let me play the lion too" volt az eredeti angol szöveg).

Veszelszki Ágnes a slam poetry jelenségkörét mint sajátos szövegalkotó gyakorlatot vizsgálta. Röviden áttekintette a slam poetry történetét (az ún. spoken word poetry a legenda szerint Chicagóból ered, egy állítólag unatkozó mérnöktől, Marc Smithtől), gyorsan elterjedt, és manapság szerte a világon tartanak e minta alapján előadó-költészeti versenyeket. E viszonylag kötetlen, verbális vetélkedési formában "bárki megkaphatja a maga három percét", elmondhatja színpadon, performance-szerűen a szövegét, azaz slamelhet. Az előadás második felében Veszelszki Ágnes magyar slamszövegek stilisztikai jellemzőit gyűjtötte össze, friss példákkal illusztrálva. Végül (a délelőtti Kiss Jenő- és Gósy Mária-előadáshoz is kapcsolódva) kitért a beszélt nyelv és a slamszövegek kapcsolódási pontjaira.

A 2013. június 19-i szerdai nap üléselnöke Papp Andrea volt. Az első előadó Nyomárkay István akadémikus, aki egy nyelvteremtő praktikáról, a tükörszóalkotásról beszélt. Az első példa a horvát igrokaz 'játékszín', amely azonban nem a német Schauspiel tükörfordítása, hanem a magyar játékszín szóé. Az utánzott és az utánzó nyelv struktúrája eltérhet, ezt példázza a német Badeanzug, a magyar fürdőruha és a horvát kopaci kostim kapcsolata. A particípiumszerű melléknévi igenévi előtagot az átvevő nyelv, a horvát kiküszöbölte. Egy tükörszónak lehet több nyelvből származó mintája is.

Jászay László előadása glottodidaktikai indíttatású, címe: Igeképzés és akcionális árnyalatok az orosz nyelvben. Az orosz nyelv gyorsan reagál bizonyos eseményekre, akár szóképzéssel is: más-más ige fejezi ki a 'magasból leszáll földre, vízfelületre, a Hold felszínére, a Mars felszínére, a Vénuszra' jelentéstartalmakat. A befejezettség és a folyamatosság aspektusa is kifejezhető szóképzésekkel.

Zachar Viktor magyar és német nyelvi neologizmusokat vizsgált, amelyek a plágiumügyekkel kapcsolatban jelentek meg a két nyelvben. Az egyik első német plágiumbotrány Karl Theodor zu Guttendberg esete volt, de Annette Schavan ügyét is meg kell említeni, a leghíresebb magyar plágiumtörténés pedig a Schmitt-ügy volt. A Die Wortwarte oldal 2000 óta gyűjti a német neologizmusokat, nyolc sajtóorgánum anyagai alapján. Zachar Viktor összesen 33 német, 12 magyar, a plágiumhoz kötődő neologizmust adatolt. Ezek nagyrészt stilisztikai neologizmusok, de nem csupán okkazionalizmusok. A legnagyobb elterjedésű szóalak a Plagiat(s)jäger 'plágiumvadász', ennek szó szerinti magyar fordítása is megtalálható az anyagban, ám csupán csak német vagy osztrák kontextusban a magyar szövegben is (tehát tükörszó). A Plagiatsuchsystem magyar megfelelője a plágiumkereső (rendszer). Humoros alak a Freiherr von und zu Copy Paste zu Guttenberg nemesi származására és a másol-beilleszt alakra utal. Sajátos igealakok a guttenbergen (a német sajtóban éppen a Schmitt-ügy kapcsán használták), az entpromovieren és az entdoktorn 'doktori címtől megfoszt'. A Dr. Googleberg szóvegyülés, a Copygate mintája pedig a Watergate nyomán az Irakgate, a Dunagate stb. A névvel játszanak a Schnitt Pál, a schmittel, a pálgium, a palizál, a Plagibá, a Dokikopi Pali szavak.

Benő Attila a Szókölcsönzés, meghonosodás, analógia előadásában megállapította, hogy az analógia nyelvteremtő praktika, működik tükörszerkezetek esetében, egyfajta szerkezeti és grammatikai mintakövetés. A példát az igekötős igei kölcsönelemek elemzése adta. Az elparentál '(halottat) búcsúztat' a latin parentare igéből ered, talán ennek szinonimája (elbúcsúztat) magyarázza az igekötő-választást. Benő Attila román és magyar eseteket vizsgált. A csángóban a maritál 'férjhez megy' román etimonja az a se marita, igekötős alakja az elmaritál. A megmurál jelentése '(állat) meghal, megdöglik'. A kognitív nyelvészet elvei szerint is azonos vagy hasonló átvitt értelmű jelentéseket azonos térbeli viszonyokkal ábrázol a nyelv (be- vagy el- igekötő). A másik példacsoportot tulajdonnevek (például a Ráduly vezetéknév) alkották.

Prószéky Gábor Szavak, szófajok, szócsoportok, szótárak – a nyelvtechnológia szemszögéből előadásában ehangzott: A gép más. A gép nem ember (és nem is lesz az). A szó nehezen definiálható, egy biztos: soha nem áll egyedül, tárgyalási univerzummal együtt értelmezhető. Az együttjárások gyakoriságának vizsgálatában a webkorpusz segít. A gépi nyelvleíráshoz morfoszintaktikai leírás is szükséges. A szófaj számítógépes fogalmának problémáit A filológia főnév. A játszik ikes ige. A "játszik" ikes ige. mondatok magyarázták. A statisztikai és az aktuális előfordulás eltérhet. Előfordulhat, hogy a számítógép nem "érti" például a Manchester goods 'pamutáru, pamutszövet' kifejezést, meg kell tanítani neki. A korpusznyelvészet egyik alapvetője Simonyi Zsigmond 19. századi magyar nyelvész (lehet).

Ráduly Zsuzsanna állatnévből származó vezetékneveket vizsgált a magyar és a lengyel nyelvben, például forrásként szolgálhatott a medve, a róka, a szarvas stb. Szó esett a névátvitel motivációjáról is.

A szlengről, az ifjúsági nyelvről és a kreativitásról beszélt Pátrovics Péter a „Nyelvteremtő praktikák" az ifjúsági nyelvben (német és lengyel anyag alapján) című előadásában. A lengyelben az orwelli newspeak mintájára 'újbeszél' jelöli az ifjúsági nyelvet. A szlengnek nincs egységes definíciója: mindenki tud példákat mondani a szlengre, de valódi meghatározás nincsen (írja Kövecses). Cseresnyési László, aki a nyelv antropológiájával foglalkozik, szerint a szleng valami helyett áll, így az eufemizmus rokona. Például a tetszést kifejező szleng kifejezések folyamatosan változnak (például: super, fett, geil, cool, porno...).

Imre Attila Fordítások menedzsmentje vagy fordításmenedzsment címmel beszélt többek között a fordítók helyzetéről, a fordítói munka pozitívumairól és negatívumairól. Egyik kitörési pont lehet a szoftverhonosítás, a hangfelvétel és a posztprodukció. Szükség van tehát a fordítók vagy fordítások menedzselésére.

Pál Dániel Levente A vizualizáció narratívái előadásának első két mondatát az előadás előtt néhány órával feltöltötte a Facebook közösségi oldalra: "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előadásom két idézettel kezdem. Az első: „E két feltétel játéka kell tehát – nagyon csak a lényegre szorítkozva –, hogy a webergonómia prakticitásának eredményeképpen létrejöhessen és okot nyerjen a kultúrtechnikák alkalmazása. Ebben az esetben tehát a kultúra és a technika nem választható el egymástól." A második: „Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi a filológia jövője, milyen utak állnak egy filológus előtt, nekem két válaszom van egy régi közérzet-viccet kicsit átírva. A filológus előtt két út áll: az egyik a digitalizált szöveg analízisének útja, a másik elviselhetetlen." Az első mondattal fejeztem be a tavaly ugyanezen a konferencián az előadásomat, legalábbis az írott változatát, a másodikkal fogom kezdeni jövőre – ha ismét szerepelhetek. A kettő közötti logikai űrt fogom a következő negyed órában kitölteni." A vizualizációra szolgálnak például az infografika, a családfa. Agykutatók szerint az agy 70%-a foglalkozik a látással (több, mint a szöveggel, értelmezéssel vagy akár a hallással). Az olvasásra (tanulásra) igaz a táplálkozás fogalmi metaforája: információéhség, könyvéhség, falja a könyveket, tele a feje tudással stb. (vö. Bańczerowski Janusz a világ nyelvi képéről). Az előadó a kiberfilológus szerepét egy magánlevéllel illusztrálta.

A konferencia utolsó előadása Bakonyi Istváné volt: Az orosz mentalitás metamorfózisa. Nemrégen megjelent egy orosz kiadvány az orosz mentalitásról. Kérdései: Milyen az orosz lélek? Miért isznak sokat az oroszok?

 

A konferenciát Nyomárkay Istvánnak, a Társaság elnökének összegző beszéde zárta.