Katarzyna Desbordes-Korcsev

[Kivonat] [Abstract in English] [A teljes cikk letölthető formátumban]

1. Bevezetés

A lengyel nyelvben, és főleg ennek szleng változataiban, igen nagy számban találhatók a rendőrségre és a szolgálatában álló munkatársaira vonatozó szinonimák, ami valószínűleg a rendőrök és az alvilág rendszeres interakciónak köszönhető. A lengyel börtönökben és az alvilágban használt nyelv változat, az ún. grypsera állandó változásokon és szókincs bővítésen megy át. A mindenkori változások az egyik oldalról biztosítják az ebben a közegben mozgó és gyakran az állam jogrendszerébe ütköző tartalmak, természetüknél fogva nem nyilvános, információk titkosítását, a másik oldalról lehetővé teszik a bandán belüli összetartozás kifejezését, illetve az adott csoportba nem tartozó idegenek kirekesztését. Az alvilági nyelvváltozat harmadik fontos funkciója az oktatás és a tapasztalatátadás, ami a sajátos tematikája miatt a köznyelvről erősen eltérő fogalomkészletet igényel. Megfigyelhető, hogy az egyszer megfejtett, mások által is használt, illetve a köznyelvbe bekerült kifejezések folyamatos módosításra szorulnak (Rodasik–Ćwiertnia–Zat’ko 2013).

A lengyel egynyelvű szótárakban található POLICJA (rendőrség) fogalmának általános definíciója egyformán fedi le a rendőrséget, mint: 1. állami, rendfenntartó szervezetet, 2. ennek tagjait csoportban, illetve 3. a szervezet székhelyéül szolgáló épületet (Dereń–Polański 2012). Ennek ellenére a következő szinonimák kizárólag a rendőrökre vonatkoznak, és nem alkalmazhatóak a szótári jelentés többi részére, azaz épületre, illetve magára a szervezetre sem. A dolgozatban a fogalomnak csak a második jelentésre, azaz a rendőrség munkatársaira és rájuk vonatkozó kifejezésekre fogok összpontosítani.

A mai lengyel nyelvben előforduló a rendőrökre vonatkozó szinonimákat a következők szerint lehetne csoportosítani:

- humoros kifejezések, amelyek eredete az egyenruha jellegzetes két színében keresendő: niebiescy ‘kékek’, smerfy ‘hupikék törpikék’

- eufemizmusok: smutni panowie ‘szomorú urak’; panowie władza ‘hatalom urak’, mundurowi ‘egyenruhások’

- sértő kifejezések, amelyek a nyelvnek a szleng és gyrpsera, a börtönökben kialakult változatából, nagyrészben a filmipar termékein át bekerültek a köznyelvbe: gliny ‘agyagok’, gliniarze ‘agyag + szakmajelző képző’, pały ‘botok’, psy ‘kutyák’

- vulgáris kifejezések: kurwy ‘kurvák’, mendy ‘lapostetvek’.

A felsoroltak közül a PIES ‘rendőr’, illetve PSY ‘rendőrök, rendőrség’ szerintem a legérdekesebbek, mivel olyan kifejezések, amelyeket az alvilági vagy különböző szubkultúrákba tartozó nyelvhasználók határozottan sértőnek és lenézőnek szánnak, ennek ellenére a megkérdezett rendőrök, bár a megnevezést soha nem használják saját magukra vonatkozóan, azt állítják, hogy nem is sértő, sőt kiemeli a szakmai eredményességüket és elszántságukat.

A jelen cikket ezen ellentmondás megfejtésének szánom.

A PSY kifejezés használata ebben az értelemben teljes Lengyelország területén megfigyelhető. Valószínűleg a Władysław Pasikowski által rendezett (1992) Psy című film (magyarul: Hekusok) nagy sikere hatására, illetve ennek közvetítéssel bekerült a köznyelvbe, de mai napig nem szerepel az egynyelvű szótárakban – kivételt képeznek a hip-hop zenével kapcsolatos és egyéb szubkultúrák nyelvhasználatával foglalkozó publikációk (Fliciński–Wójtowicz 2007, Dziurda–Choroba 2013).

2.  A szótári definíció

A PIES ‘kutya’ szó a közös szláv szókincsbe tartozik, a korábbi etimológiája pedig bizonytalan. A lengyel szótörténeti szótárak a szanszkrit peҫus-t (‘marha, házi állat’ – mivel a kutyák az első háziasított állatok közé tartoztak), vagy az aveszta spasyeiti-t (‘figyel’) és latin speciō-t (‘néz, figyel’ – mivel a kutyák haszonállatok őrzői voltak), illetve az ószláv*pьstrь-t (‘tarka, színes’) jelölik forrásnak.

A lengyel egynyelvű szótárakban a PIES fogalmának definíciója minden esetben erősen hangsúlyozza az állat háziasított mivoltát, illetve a kiváló szaglását és hallását. Ezeken kívül felmerül, hogy könnyen betanítható különböző munkák elvégzéséhez (Dereń–Polański 2012), illetve otthon kedvtelésből, az ember társaként, szórakozásból tartható (Sobol 1999).

3. A frazeologizmusok és a közmondások

A szótári definícióknál sokkal teljesebb képet a PIES fogalmáról a lengyel nyelvben a rögzült kifejezések: a frazeologizmusok és a közmondások adják.

A KUTYA több tíz rögzült szókapcsolatnak, ezen belül káromkodásnak, illetve szólásnak és közmondásnak az alapja. Az összegyűjtött frazeologizmusok nagyon részletes képet adnak a lengyel nyelvben rögzült kutyákkal kapcsolatos sztereotípiákról, mivel a nyelvhasználók nagyon sok kutyára vonatkozó jellemzőt rögzítettek bennük, illetve lehetőséget adnak a kutya fogalmának világnyelvi képének meghatározására.

A KUTYA nyelvi képe a lengyel nyelvben két doménből tevődik össze: az ÁLLAT és az EMBER. Ez lényegesen kiegészíti a szótári definíciókat. Az általánosságban a természetes kategorizálásban és minősítésben használt antropocentrikus ellentétpárban: „az ember = jó”, „az állat = nem jó” lehet keresni a címben feltett kérdésnek megfejtését – a rendőrök a jó, emberi kutyával azonosulnak, a bűnözők a rossz, állati kutyát akarják látni bennük, de ez a túlegyszerűsített gondolatmenet, bár helyesnek tűnik, nem ad teljes képet a valóságról, nem válaszolja meg a címben feltett kérdést. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy sokkal több frazeologizmusban megtaláljuk a KUTYA szót a ROSSZ szinonimájaként: zły jak pies ‘rossz, mint egy kutya’, psia wachta ‘kutyaváltás’ (éjfél és reggel 4 óra között, legrosszabbnak tartott műszak), czuć się jak zbity pies ‘úgy érzi magát, mint a megvert kutya’ [beteg, rosszul van], pieski charakter ‘kutyatermészet’, pójść na psy ‘kutyákra ment – tönkre megy’, psi obowiązek. ‘kutyakötelesség’ (az a kötelezettség, amit feltétlenül teljesíteni kell, bár gyakran kellemetlen), pogoda pod psem ‘időjárás a kutya alatt’, és jóval ritkábban a JÓ szinonimaként: psi węch ‘kutyaszaglás’.

Az összegyűjtött, több mint száz nyelvi példa elemzése során a következő jellemzőket sikerült meghatározni:

- a kutya megelégszik a legrosszabb minőségű étellel. A háztartásban tartott kutyák mindenevők, és főleg szegényebb családoknál, gyakran gyenge minőségű ételt esznek, kényszerből nem válogatósak: Tanie mięso jedzą psy ‘Olcsó húst a kutyák eszik’, Jak się pies wypości to zje i kości. ‘Ha a kutya eleget böjtöl, megeszi a csontokat is’, Zje pies ości, gdy nie ma kości. ‘Megeszi a kutya a halszálkákat is, ha nincs csont’, Przy nim to się i pies nie pożywi. ‘Mellette egy kutya sem fog jól lakni’

- gyakran marad éhen: Głodny jak pies ‘Éhes, mint a kutya’

- a kutya szereti a hasát, sokat tud enni: Brzydzi się jak pies sadłem ‘Undorodik, mint kutya a szalonnától’, Każdemu psu kość luba ‘Minden kutya szereti a csontot’, Rośnie pies to i zęby rosną ‘Amikor nő a kutya nő a foga is’

- általában legrosszabb minőségű dolgokat kap, ezekkel megelégszik, nem válogatós: Tanio kupisz psom wyrzucisz. Co się kupi tanie, psom się to dostanie ‘Amit olcsón veszel, eldobod a kutyáknak’, Tanie mięso jedzą psy ‘Az olcsó húst a kutyák eszik meg’, Nie dla psa kiełbasa, nie dla kota szperka ‘Kutyának nem jár kolbász, macskának szalonna. Annyira, hogy az, amit a kutya sem képes megenni, már biztos semmire nem jó: I pies by tego nie zjadł ‘Ezt a kutya sem enné meg, Aniby tego pies nie powąchał ‘Ezt kutya sem szagolná meg’, I pies nie chwyci boby się otruł ‘Ezt kutya sem kapna be, mert meg mérgező’

- megvédi magát, ha kell, támad: Nie ciągnij psa za ogon, bo cię ukąsi ‘Ne húzd a kutya farkát, mert megmar’, Nie drażnij psa, bo cię ukąsi ‘Ne bosszantsd a kutyát, mert megmar’, I pies kąsa rękę pana, gdy go ta zanadto drażni ‘A kutya is megmarja a gazdája kezét, ha az túlságosan ingerli’, Najgorszy pies, co milczkiem gryzie ‘Legrosszabb kutya az, mely csendesen harap’, Pies poczciwszy od człowieka nim ukąsi pierwej szczeka ‘Egy kutya jóval rendesebb az embernél, ugat mielőtt megharap’, Małe pieski szczekają a duże kąsają ‘Kis kutyák ugatnak, nagyok harapnak’, Pies, co bardzo szczeka nie bardzo kąsa ‘Az a kutya, amelyik ugat, nem nagyon harap’

- megvédi a gazdáját: Chowaj psa, bo Cię wiernie broni, koń cię obje strzeż się koni, ale nie paś nigdy człeka, bo cię obje i obszczeka ‘Tartsál kutyát, mert hűen megvéd, a lovak megeszik mindenedet, vigyázz a lovakkal, és soha ne legeltessél embert, mert megeszi mindenedet, és majd körbe is ugat’, Daj psu pokój, da ci dwa ‘Adjál a kutyának békét, ő ad neked kettőt’

- védelemre és támadásra egyaránt, fegyverként használják: Poszczuć kogo psami ‘Valakire kutyákat uszít’

- hagyja magát verni: Czy psu chleba, czy psu kija wszystko jedno ‘Kutyának kenyeret, vagy botot – mindegy’, Psa chlebem, psa kijem wszystko jedno ‘Kutyát kenyérrel vagy bottal – mindegy’, Bij psa a będzie księdzem ‘Verd a kutyát és pap lesz belőle’, Bitemu psu tylko kij ukazać ‘Vert kutyának elég csak megmutatni a botot’, Kto chce psa uderzyć zawsze kij znajdzie ‘Aki szeretne megütni egy kutyát, az mindig megtalálja a botot’, Czuje się jak zbity pies ‘Úgy érzi magát, mint egy megvert kutya’ [rosszul érzi magát]

- van gazdája: Leżeć u nogi jak pies ‘Fekszik a lábánál, mint egy kutya’ [engedelmeskedik], Służyć komu na dwóch łapkach jak piesek ‘Két hátsólábán szolgálja, mint egy kiskutya’, Pies kaczkę schwytał a pan zjadł ‘A kutya elkapta a kacsát, a gazdája megette’

- nincs gazdája: Bezpański pies ‘Gazdátlan kutya’

- hű a gazdájához: Prawdziwy przyjaciel to twój pies ‘Igaz barát a kutyád’, Byś swojemu psu i nogę uciął, przecie on za Tobą pójdzie ‘Ha levágnád a kutyád lábát, akkor is elmenne utánad, Wierny jak pies ‘Hű, mint a kutya’

- nem lehet benne bízni: I wierny pies ugryzie pana ‘Hű kutya is megmarja a gazdáját’, Nieznajomemu psu nie trzeba dowierzać ‘Ismeretlen kutyának nem lehet hinni’, Pies się łasi a kąsa ‘A kutya kedveskedik de harap is’, Psa głaskaj, ale kija z ręki nie puszczaj ‘Simogasd a kutyát, de a botot a kezedből ne engedd’, Koło krzaku, koło bzu nie wierz chłopu, jako psu ‘Bokor mellett, orgona mellett ne higgy férfinak, ahogy a kutyának sem’, Cudzemu psu, koniowi i żonie nie wierz ‘Más kutyájának, lovának és feleségének ne higgy’

- hazudik: Kłamie jak pies. Łga jak pies ‘Hazudik, mint a kutya’, Psu i chłopu nigdy nie trzeba wierzyć ‘Kutyának és férfinak nem kell hinni’, Kręci jak pies ogonem ‘Kerüli az igazságot, mint ahogy a kutya a farkát csóválja’

- nem ismeri el az ember vezetői pozícióját: Rzuca się (ciska) jak pies na łańcuchu ‘Nyugtalanul dobálja magát, mint kutya a láncon’, Urwać się jak pies z łańcucha ‘Elszabadul (elszakad), mint kutya a láncáról’

- elismerte az ember vezetői pozícióját: I pies na uwięzi igra z łańcuchem, do którego się przyzwyczaił ‘A láncon tartott kutya is játszik a lánccal, melyet megszokott’

- embernek egyenlő társa: Jak ty z psem, tak pies z tobą ‘Ahogyan te a kutyával, úgy a kutya teveled’

- dolgos: Gdy pies czuwa pasterz zasnąć może ‘Mikor a kutya őrködik, a juhász aludhat’, Pies dobry za hajduka ‘Jó kutya hajdúknak is jó’

- lusta: Idź psie, idź ogonie, idź sam panie ‘Menj kutyám, menj farkam, menj te magad uram’, Idź psie, idź ogonie: pies leży ogon nie bieży ‘Menj kutyám, menj farkam: kutya fekszik, farok nem megy’, Jak pies robi, tak pies chodzi ‘Ahogy dolgozik a kutya, úgy jár’ [mezítláb jár, mert nem dolgozik], Trudno psem orać ‘Nehéz kutyával szántani’, Pies do roboty ‘Munkához kutya’, Psim swędem ‘Kutya szaglásával’ [elérni valamit könnyen, munka nélkül]

- nem dolgozik ingyen: Gdzie psa karmią tam i szczeka ‘A kutya ott ugat, ahol etetik’, I pies ogonem nie kiwnie jak mu chleba nie dasz ‘A kutya sem mozdítja a farkát, ha nem adsz neki kenyeret’, Pies za darmo nie szczeka ‘A kutya sem ugat ingyen’

- a munkájának eredményei gyakran nem neki szólnak: Pies kaczkę schwytał a pan zjadł. ‘A kutya elkapta a kacsát, a gazdája megette’

- munkája nincsen megbecsülve: Nie zawsze się dobremu psu dobra kość dostanie ‘Nem mindig a jó kutyának jár a jó csont’

- maga nem tud a dologból hasznot húzni, de mást sem hagy: Pies na kości leży sam nie je, a komu nie da ‘A kutya fekszik a csonton, maga nem eszik másnak nem hagy’, Pies ogrodnika sam nie je, a komu nie da ‘A kertész kutyája – maga nem eszik, másnak nem hagy’, Pies siana nie zje i krowie nie da ‘A kutya nem eszi meg a szénát, de a tehénnek sem hagy’

- munkájából magán hasznot akar húzni: Psi odjęli owcę wilkowi, a zjedli ją sami ‘A kutyák elvették a birkát a farkasoktól és maguk ették meg’

- nincsen megbecsülve: Być za psa. Mieć kogo za psa ‘Kutyáként van itt, kutyának látják’ [nincsen megbecsülve], Pomiatać kim jak psem. = Úgy bánik vele, mint a kutyával, Stary pies i stary sługa najczęściej kończą w nędzy ‘Az öreg kutya és az öreg szolga általában nyomorban végzik’

- okos: Jeden pies pędzi stado owiec ‘Egy kutya az egész birkanyájat tereli’, Nie darmo pies szczeka ‘Nem feleslegesen ugat a kutya’, Pies dobry na wiatr nie szczeka ‘Jó kutya nem ugat szélnek’ [nem ugat feleslegesen]

- buta: Goni jak pies za własnym ogonem ‘Fut, mint kutya a farka után’

- tanulékony: Pies nie wraca tam, gdzie mu raz dobrze skórę obito ‘A kutya nem megy vissza oda, ahol egyszer megverték’, Nie pójdzie tam pies gdzie drugi skowyczy ‘A kutya nem megy oda, ahol egy másik nyávog’

- nehezen tanul: Jaki pies do kościoła, taki z kościoła ‘Amilyen a kutya a templomba, olyan a templomból’, Pies szedł z pielgrzymką, a jak gryzł gryzie ‘Ment a kutya a zarándokokkal, de ahogy harapott úgy harap tovább’

- ismeri az embereket: Dobry pies od złodzieja mięsa nie je ‘A jó kutya a tolvajtól nem fogad el húst’, Pies nigdy nie szczeka na swego tylko na obcego ‘A kutya csak az idegenekre ugat’, I pies poznaje swojego gospodarza ‘A kutya is felismeri a gazdáját’

- nem ismeri az embereket: Pies szczeka i na księży ‘A kutya a papokra is ugat’

- gyáva: Pies szczeka a ucieka ‘A kutya ugat, de elfut’, Pies bojaźliwy więcej szczeka jak gryzie ‘A gyáva kutya többet ugat, mint harap’

- életnehézségekben edzett, erős: Dlatego pies kość gryzie, że twarda ‘Azért rágja a kutya a csontot, mert kemény’, Psa żal wyrzucić ‘Már a kutyát is nehéz kidobni’ [nagyon rossz időjárásról], Przeżyło psisko niejedno zimnisko ‘Nem csak egy telet élt át a kutya’

- erős a szervezete, gyorsan épül fel: Goi się jak na psie ‘Gyógyul, mint seb a kutyán’ [gyorsan]

- gyenge, kényes: (Delikatny jak) francuski piesek ‘(Érzékeny), mint a francia kiskutya’, Piesek salonowy, pokojowy ‘Szalon, szoba kutya’

- többen vannak egyformák: Wszystko jedno tamto pies a to sobaka = Egyik kutya, másik eb, Jak psów. ‘Mit a kutyák’ [sokan], Nie jednemu psu Łysek ‘Nem csak egy kutyának Bodri a neve’

- segít a fajtársainak: Pies psa nie zje ‘Kutya a kutyát nem eszi meg’, Pies psu ogona nie urwie. ‘Kutya kutyának nem tépi le a farkát’

- nem segít a bajtársainak: Pies psa gryzie, świnia świnię broni ‘Kutya kutyát harap, disznó disznót véd’, Pies psa oszukał ‘Kutya kutyát csapott be’, Zje pies psa jak nie ma zająca ‘Megeszi a kutya a kutyát, ha nincs nyúl’

- állandóan konfliktusban áll a fajtársaival: Gdzie jedna kość, a dwa brytany tam pokój nieznany ‘Ahol van egy csont és két kutya, nem tudják mi a béke’, Gdzie się swoje psy kąsają niech się cudze nie mieszają ‘Ahol a házi kutyák egymást harapják, idegenek ne avatkozzanak be’, Dwa psy w kuchni się nie zgodzą ‘Két kutya a konyhában nem tud egyetérteni’

- hű a fajtársaihoz, az állandó konfliktusok ellenére: Domowe psy, choć się gryzą, cudzego razem pożerają ‘A házi kutyák bár egymást harapják, az idegent együtt eszik meg’, Domowe psy dopiero się kąsały, a zaraz się liżą ‘A házi kutyák mostanáig harapták egymást, most nyalják egymást’

- hangos: Co po psie w kościele, kiedy pacierza nie mówi ‘Mire jó a kutya a templomban, ha nem tud imádkozni’ [csak ugat], Gdy stare psy szczekają niech się młode nie mieszają ‘Mikor az öreg kutyák ugatnak, a fiatalak ne szóljanak bele, Małe pieski szczekają a duże kąsają ‘Kicsi kutyák ugatnak, nagyok harapnak’, Nie trzeba mu psa, bo go baba obszczeka ‘Nem kell neki kutya, az asszony morog rá’, Pies poczciwszy od człowieka nim ukąsi pierwej szczeka ‘A kutya rendesebb embernél: mielőtt megharap ugat’, Pies szczeka wiatr niesie ‘A kutya ugat, a szél viszi’, Pies, co bardzo szczeka nie bardzo kąsa ‘Kutya, aki nagyon ugat nem nagyon harap’, Psie głosy nie idą w niebiosy ‘A kutya ugatás nem ér fel a mennybe’, Psy szczekają karawana jedzie dalej = A kutya ugat, a karaván halad, Psy wyją a miesiąc świeci ‘A kutyák vonyítanak, a hold világít’, Tylko pies dobry, kiedy szczeka ‘Csak az a kutya jó, aki ugat’

- csendes: Najgorszy pies, co milczkiem gryzie ‘A legrosszabb kutya az, amelyik csendesen harap’

- türelmes: Czekaj, piesku, aż kobyła zdechnie, będziesz ją jadł ‘Várd meg kedves kutyám, hogy dögöljön meg a gebe, majd megeszed’

- óvatos: Zabierać się do czegoś jak pies do jeża ‘Úgy közelít, mint kutya a sündisznóhoz’

- kitartóan küzd az ellenségei ellen: Żyć jak pies z kotem ‘Élnek, mint kutya a macskával’

- legbátrabb a saját területén: Każdy pies na swych śmieciach śmielszy ‘Minden kutya a saját szemétdombján a legbátrabb’

A felsoroltakon kívül nagyon széles a lengyel nyelvben a kutyákkal kapcsolatos szidások és káromkodások választéka: Bodajby Cię psy zjadły! ‘Bárcsak megennének a kutyák!’, Na psa urok! ‘Kutya bájára!’, Niech cię jasne psy obesrają! ‘Hogy szarnának le a világos kutyák!’, Pies ci mo rdę lizał! ‘Hogy a kutya nyalná a szádat!’, Pies cię trącał! ‘Hogy a kutya bökjön beléd!’, Pies z nim tańcował! ‘Táncoljon vele a kutya!’, Taka Twoja pieska niebieska!Pieska twoja niebieska! ‘Kék kutyád!’, Psia jego nędza! ‘Kutya nyomora!’, Psia kość słoniowa z dębowego drzewa! ‘ Kutya elefántcsontja tölgyfából!’, Psia kość! Psiakość! ‘Kutya csont!’, Psia para! ‘Kutya gőz!’, Psiadusza! ‘Kutya lélek!’, Psianoga! ‘Kutya láb!’.

Az összegyűjtött vulgarizmusokon belül erősen különálló csoportot alkotnak a kutyától való származásra utaló kifejezések, melyek igazán sértők, bántók. Ezek a kifejezések a szidás direkt címzettjére, a felmenőire és a lemenőire egyaránt vonatkozhatnak: Ty psie! ‘Te kutya!’, Sobacza go mać! ‘Kutya anyja!’, Psi syn! ‘Kutyafia!’, Psia mać! Psiamać! ‘Kutyaanyja!’, Psia wasza krew! Psiakrew! Psia jucha! ‘Kutya vér(ed)!’. Ezekben a példákban a KUTYA fogalom köré a kifejezetten leminősítés, lenézés céljából létrejött szókapcsolatok épülnek – ezekben a kifejezésekben a kutya jelképezi: a rosszminőséget, a megaláztatást, a rossz származást, illetve a nehéz életkörülményeket.

4. Összegzés

Az összegyűjtött frazeologizmusok óriási mennyisége egyértelműen azt bizonyítja, hogy a háziasított kutya jelentős szerepet tölt be az ember életében. Régóta a társa, a segítője és a védelmezője. Valószínűleg ezért a KUTYA fogalmának konceptualizációjának nagy része a SZEMÉLY profilba tartozik. Ennek ellenére alig találni olyan kifejezéseket, amelyekben kutya az ember egyenlő társaként szerepelne – leginkább segít, védi az embert és a vagyonát, teljesíti az utasításokat, aláveti magát az ember, azaz a hatalom akaratának. Lehetséges, hogy ez a jellemvonása szolgált alapul a policjant = pies (rendőr = kutya) szinonimapár kialakulásában, mivelhogy a rendőr hűségesen szolgálja a felette levő hatalmat, azaz az országot, teljesíti a parancsokat, aláveti magát a szabályoknak. A rendőrség metaforikus ábrázolását megtapasztaljuk az olyan kutyákkal kapcsolatos szólásokban is, amelyekben hangsúlyos szerepet kap a zárt, összetartó, de konfliktusoktól nem mentes csoportban történő élet és munkavégzés, vagy az, hogy a csoport tagjai szinte megtévesztően hasonlítanak (az egyenruha szerepe), illetve a nehéz körülmények között történő szolgálatteljesítés és a gyenge bérezés.

Látszik, hogy a kutyákkal kapcsolatos szólásokban és közmondásokban a nyelvhasználók a jellemzők igen szélsőséges palettáját rögzítették. Szinte minden esetben egyértelműen lehet őket ellentétekből álló párokba rendezni: jó – rossz, okos – buta, tanulékony – nehezen tanul, ismeri – nem ismeri az embereket, dolgos – lusta, hangos – csendes, erős – gyenge, bátor – hagyja magát verni, jutalom nélkül is szorgosan dolgozik – nem dolgozik ingyen.

Nagy valószínűséggel ezek az ellentétek eredményezik a nyelvhasználatban megfigyelt kettősséget a PSY kifejezés és a vele kapcsolatos minősítés értelmezésében, illetve magyarázatául szolgálhat annak a jelenségnek, hogy más céllal (általában sértő, lenéző) használja a kifejezést az alvilág, illetve a rendőröknél ugyanaz a kifejezés más hatást ér el (általában az ismert szándék ellenére inkább elismerőnek igyekszik értelmezni). Ez teszi lehetővé a lengyel nyelvben rögzült igen összetett és gazdag prototipikus kutyaképet. A felhasználók különböző csoportjai valószínűleg a hozzájuk éppen közelebb álló, az aktuális célnak, szándéknak megfelelő jellemzőket veszik figyelembe. A rendőrök az okosságot, a tanulékonyságot, a jó szaglást, a dolgosságot, az edzettséget, a hűséget és az összetartozást, a kitartást emelik ki. A rendzavarók a butaságot, lustaságot, illetve azt, hogy a kutya hűen, vakon szolgálja a gazdáját, és hagyja magát megverni, illetve hogy képes haszon nélkül, szinte ingyen dolgozni.

Források

Anusiewicz, Janusz – Skawiński, Jacek 1996: Słownik polszczyzny potocznej. Warszawa-Wrocław: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Dąbrowska, Anna 1998: Słownik eufemizmów polskich, czyli w rzeczy mocno, w sposobie łagodnie. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Dereń, Ewa – Polański, Edward 2012: Wielki słownik języka polskiego.  Kraków: Krakowskie Wydawnictwo Naukowe.

Długosz-Kurczabowa, Krystyna 2008: Wielki słownik etymologiczno-historyczny języka polskiego. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Dziurda, Magdalena – Choroba, Piotr 2013: Słownik gwary młodzieżowej tylko dla dorosłych. Toruń: Wydawnictwo Literat.

Fliciński, Piotr – Wójtowicz, Stanisław 2007: Hip-hop słownik. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Grochowski, Maciej 1996: Słownik polskich przekleństw i wulgaryzmów. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Kłosińska, Katarzyna 2011: Słownik przysłów - Przysłownik. Poznań: Wydawnictwo Publicat.

Koślicka, Karolina 2009: Słownik hip-hopu. Toruń: Wydawnictwo Literat.

Koutny Ilona – Jarmołowicz, Jolanta – Gizińska Csilla – Fórizs Emília 2000: Węgiersko – polski słownik tematyczny Magyar – lengyel tematikus szótár. Poznań: ProDruk.

Krzyżanowski, Julian (szerk.) 1970: Nowa księga przysłów i wyrażeń przysłowiowych polskich. Warszawa: Państwowy Instytut Wydawniczy.

Podlawska, Daniela – Świątek-Brzezińska, Magdalena 2011: Słownik frazeologiczny. Warszawa – Bielsko-Biała: Wydawnictwo Szkolne PWN.

Skorupka, Stanisław 1974: Słownik frazeologiczny języka polskiego. Warszawa: Wiedza Powszechna.

Sobol, Elżbieta szerk. 1997: Mały słownik języka polskiego. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Sobol, Elżbieta szerk. 1999: Ilustrowany słownik języka polskiego. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

Szober, Stanisław 1971: Słownik poprawnej polszczyzny. Warszawa: Państwowy Instytut Wydawniczy.

Szakirodalom

Rodasik, Radosława – Ćwiertnia, Ewelina – Zat’ko, Jozef 2013: Język podkultury więziennej – gwara, język migowy, tatuaż. In: Kultura Bezpieczeństwa. Nauka – Praktyka – Refleksje, XIII. Kraków: Wyższa Szkoła Bezpieczeństwa Publicznego i Indywidualnego "Apeiron". 116–141.

[Lektorálta: Bańczerowski Janusz]