Deliné Pőcze Erzsébet

[Kivonat] [Abstract in English] [A teljes cikk letölthető formátumban]

1. Bevezetés

A felnövekvő ifjúság számára, amelyet különböző jelzőkkel (Y, X generáció stb.) illetnek, lételem az internet, amely töbek között a felfokozott információéhség csillapítására alkalmas. A szociális hálót is jelentő weblapok felhasználóinak túlnyomó része a serdülők köréből kerül ki. Mind a virtuális közeghez való csatlakozás, mind az attól való távolmaradás hordozhat veszélyeket. Különleges népszerűségnek örvend a facebook, amely az online térben többféle kapcsolattartási lehetőséget biztosít.

A normaképződés minden természetes közösség velejárója, nincs ez másképp a virtuális csoportok esetében sem. Egy virtuális csoport interakciós mintázatának megfigyelésekor kirajzolódott, hogy a tagok normasértés esetén különböző szankciókat alkalmaznak, amelyek erőssége a normaszegés mértékével függ össze. Enyhe büntetésnek az ignorálás számít, legsúlyosabb esetben a Facebook-ismeretség megszakítására is sor kerülhet (McLaughin−Vitak 2012). További felhasználói tapasztalatokról szóló kutatásokból (pl. West 2010) kiderült, hogy az idősebb generáció képviselői kénytelenek újraszocializálódni, illeszkedni a fiatalabbak által uralt közeg normáihoz.

Az eddigi vizsgálatok során (Christofides et al. 2012) világossá vált, hogy a Facebookkal kapcsolatos negatívumok széles skálán jelenkezhetnek: bullyingként, nem kívánt kapcsolatfelvételként, továbbá félreértések és kiközösítések formájában. Azok a fiatalok, akik kevésbé aktívak a Facebookon, azzal indokolták (részleges) távolmaradásukat, hogy privát szférájukat továbbra is a baráti kör és a család számára szeretnék megőrizni, ami csakis a közzétett információk kontrolljával lehetséges.

A megosztott szövegek elsősorban narratívumok a selfről, így a hozzászólások által kialakul a csoporthoz tartozás érzése, ami jelentősen befolyásolja az énképet. A személyiség alakulása az így hozzáférhető írások alapján merőben új perspektívákból vizsgálható. Fiatalkorúak hirtelen elhalálozása esetén a kutatóknak módjukban állt az írott szövegben tetten érhető korábbi megküzdési stratégiákat elemezni, illetve nyomon követni a hátramaradottak gyászfeldolgozását (Williams−Merten 2009). Azonban nem csupán a hosszabb megnyilvánulások alkalmasak a következtetésre. Státuszüzenetek tartalomelemzésével kimutatták, hogy a humor a kiragadott üzenetek csaknem 20%-ában jelen volt (Carr et al. 2012).

A dolgozat keretein belül elemzett poszt (amely valójában egy keresés/hirdetés) valóságos hozzászólási lavinát indított el, amit a Facebookon automatikusan megjelenített adatok is mutatnak: összesen 2342 ember kedveli a mellékletben található bejegyzést, 2597-en osztották meg, elérhetővé téve ezáltal ismerőseik számára, megkönnyítendő a keresést. A kutatási adathalmazt a hozzászólások összessége adta, mely összesen 388 hozzászólást tartalmaz. Nem mindegyikük származik különböző személytől, ami arra is utal, hogy alig két nap alatt számos ember facebookon töltött idejének meghatározó részét (vagy legalábbis kíváncsiságtól vezértelt napi rutinját) képezte a keresés eredményességének folyamatos ellenőrzése.

A hozzászólások az alábbi, nyilvánosan közzétett szöveghez érkeztek:

Hirdetés

Keresem azt a sötétlazacrózsaszíntutyis, feketezoknis, szürke-feketefoltoskoptatottfarmeros, nagymosolyú, egyik oldalon felnyírt, másikon félhosszú vörös, azaz furcsa és definiálhatatlan mégis felettébb vonzó hajú, kadmiumpiroskörmű, kedves lányt, akivel összefutottam a Mosonmagyaróvárról Győrbe tartó személyvonaton. A rövid útidő ellenére bicajaink meglehetősen összemelegedtek, az ő narancssárgája rányomult az én tejfehéremre (sőt - bár nem illik ilyenről beszélni - majdnem meg is döntötte), azóta nem ismerek rá az én imádott kétkerekűmre, rosszul vált, áthajt a piroson, már nem fordul más bicajok után... Nekem az ő öröme mindennél fontosabb, ezért kérlek jelentkezz, ha látod ezt az hirdetést! A jövőbeni boldog egymásmellettgurulás reményében: Balázs Kiss

(Osszátok meg, vagy ne, köszi! :)

Hasznos infó esetén nyomravezetői díj ;)

2. Kutatási kérdések, hipotézisek

Vizsgálatomban arra a kérdésre keresem a választ, miszerint van-e eltérés a nők és a férfiak hozzászólásainak jellegében. A feltételezés szerint a férfiak egyrészt hajlamosabbak az emocionalitás háttérbe szorítására, míg a nők megnyilvánulásaiban az érzelmek kifejezése a hangsúlyos, másfelől a férfiak kommentjeiben a humor kifejezettebben megnyilvánul, mint a nők esetében.

Hipotézisem, hogy a nőnemű felhasználók több verbális támogatást fogalmaznak meg a férfiaknál, mivel kultúránkban a nők fokozott szociális megerősítésben részesülnek érzelmeik kinyilvánításakor, a férfiaknál pedig a túlsúly az emotikonok és a humor egyéb formáinak arányában lesz megfigyelhető.

3. Módszerek

3.1. Résztvevők

A kutatás során hozzáférés alapú mintavételi eljárást alkalmaztam. Összesen 375 személy szólt hozzá a hirdetéshez, a nemek megoszlása a következőképp alakult: 240 nő és 175 férfi. Az életkori adatok statisztikai elemzésétől eltekintettem, mivel azokat a felhasználó nem köteles közzétenni, sem a regisztráció alkalmával megadni. A vizsgálat bármely Facebook-felhasználó számára hozzáférhető hírfolyam elemzéséből származik, az analízisnek és a közzétett eredményeknek azonban nincs olyan pontja, ahol bármely résztvevő név szerint azonosítható lenne.

3.2. Vizsgálati eszközök

A rendelkezésre álló szövegek vizsgálatához az Atlas.Ti 5.5 tartalomelemző szoftver alkalmazását választottam, amely strukturálatlan jelentésteli adathalmaz feltáró elemzésére alkalmas. Célja a szövegben levő tartalmi mintázatok azonosítása, ezek együttjárásainak jelölése, azaz kódolása. A kódolás előtt lehetőség nyílik arra, hogy átfogó képet kapjunk a szövegben megjelenő szószintű tartalmakról. A kapott adatok az Atlas Word Cruncher funkciójának segítségével egy Excel-táblázatba menthetők. A kódolást követően lehetővé válik a vizsgált szövegek szerkezetének, funkcióinak pszichológiai kibontása (Bruner 1987).

3.3. A vizsgálat leírása

A korpusz speciális jellege miatt a szövegtörzs folyamatosan bővült; 388 hozzászólás után elért egy viszonylag stabil pontot, amikor – a keresés eredményességéből kifolyólag − már több órán keresztül nem bővült az üzenetfolyam. Ekkor történt a korpusz rögzítése.

4. Eredmények

4.1. Előelemzés: Word Cruncher

A Word Cruncher segítségével történő előelemzésből a következő gyakorisági mutatók olvashatók le: a korpuszt összesen 6051 különböző szóalak alkotja. Ebből leggyakrabban az egyszerű smiley ( :) ) 162 alkalommal, az orrot is formázó ( :-) ) tizenhétszer fordult elő a kódolt szövegben. Az összes, a következő szótól legalább egy szóközzel elválasztott emotikon 211-szer található meg a korpuszban, a szóköz nélkül a következő szóhoz kapcsolódó alakokat is beleértve ez a szám 311. Az érzelmek kinyilvánításának ez a módja a legáltalánosabb és a leggyakoribb a vizsgált szövegben.

35 esetben szólítják keresztnéven a hirdetés közzétevőjét (Balázs), erősítve ezzel a személyes kapcsolatot. A bár kötőszó 10 alkalommal fordul elő, a csak 29-szer, a de 42-szer, ami valamilyen kritikai észrevétel megfogalmazására utal. A ha feltételes kötőszó szokatlanul gyakori (46) előfordulása is egy elmulasztott lehetőségre utal. A bicikli és szóváltozatainak (bicó, bike, bicaj, bringa, kerékpár stb.) előfordulása 67, ami egyértelmű reflektálás, visszautalás a hirdetésbeli felhívásra.

10 alkalommal dicsérik a közzétevő dumáját, azaz a kereső hirdetés szokatlanul eleven és egyedi stílusát. Összesen hétszer fogalmazódik meg nyílt gratuláció, míg manifeszt biztatás (hajrá és változatai) 67 alkalommal, továbbá a drukkolás változatos szóalakok formájában 21-szer bukkan fel. 16-szor kerül szóba az ember, illetve az emberiség, ami e kontextusban arra utal, hogy a poszt megérintette olvasóinak lelkét. A fel- igekötővel kezdődő, dinamikus, érzelmi indíttatást jelentő igék (felpezsdít, feltámad/feltámaszt) 11 alkalommal számlálhatók meg. 15-ször fordul elő a kér ige, ami a visszajelzés fontosságára utal, a lány 24-szer, ami szintén a megnövekedett kíváncsiság következménye.

A megosztásra vonatkozó, a társakhoz csatlakozó magatartás az is szócska használatában érhető tetten, mindösszesen 113 alkalommal, 23-szor pedig valamilyen módon az ismerősökre/ismeretségre tesznek utalást az online felhasználók. Az osztás, megosztás szavak szó szerinti előfordulása 108.

A kadmium, amely nyilvánvalóan ritka szónak számít, a hirdetés szövegében található előfeszítés miatt 13 esetben fordul elő ismét, csakúgy, mint az enyhén tájnyelvi színezetű tutyi 9 találattal. A keresés szó és szinonimái 32 alkalommal fordulnak elő szövegszerte. A türelmetlenségre vagy saját múltbeli emlékekre utaló már időhatározót 39-szer rögzítette a program, a megtalálás szavainak detektálása 17. A még szó 25-ször fordul elő, a sok 56-szor, amely szintén az események figyelemmel kísérésének és az izgalommal teli várakozásnak lehet a következménye. Erre utalnak a nagyon szóváltozatai, nem kevesebb, mint 54 alkalommal. A visszajelzésre való igény 31-szer fogalmazódik meg a tudasd és változatainak formájában.

A remény és a hozzá kapcsolódó megfogalmazások (remélem stb.) 26-szor találhatók meg a korpuszban, a romantika 13 alkalommal. Szintén a remény vagy bizonytalanság kifejezésére szolgáló lehet 36 esetben fogalmazódik meg. A bizakodás a hátha szóalak formájában 12 esetben regisztrálható.

41-szer találkozhatunk a szöveg során a jó szóval és változataival, amely az érzelmi bevonódást erősíti. A szerelem és a szépség egyaránt csupán 8-szor, míg a szerencse és a jókívánságok (szeretnék stb.) 16 esetben kerültek feljegyzésre. A siker szóasszociációi 74-szer tűnnek elő, legtöbbször emotikonok és/vagy halmozott mondatvégi írásjelek (felkiáltójel) kíséretében. Az ösztönzés kifejezésére használt támogat négyszer, szorít hatszor, a veled tízszer, a szurkol 17-szer, a drukkol 21-szer fordul elő a kommentekben. A találkozásra vonatkozó szavak előfordulási száma 19.

4.2. Tartalomelemzés: Atlas

Az adathalmaz egyes hozzászólásai a jobb átláthatóság és a későbbi elemzés megkönnyítése érdekében a releváns információk mentén kategóriacímkéket kaptak. A nemek szerint a férfiak kommentjei MALE, a nők FEMALE kategóriákba kerültek. Amennyiben érzelmi reakciókat, emotikonokat tartalmazott a szövegegység, EMO címkét; ha a megosztásra tett utalás volt fellelhető, SHARE; ha dicsérte a hirdető merészségét és stílusát, COMPLIMENT; ha kritizálta a nem megfelelő reagálást, CRITIC; ha szarkasztikus megjegyzést fűzött hozzá, SARCASM; ha visszajelzést kért a hozzászóló vagy csak bővítette az ismerethalmazt, INFO; ha továbbfűzte a hirdetésbeli kerékpáros metaforát, METAPHER; ha bármilyen jellegű (kép-, videó-, szöveg-) idézetet tett közzé, CITATE; ha sok szerencsét kívánt a párkereséshez, LUCK címkét kapott.

Az összes hozzászólás közül 240 tartozik női profilhoz, a fennmaradó 148 férfi felhasználóktól származik. 65 női hozzászólás tartalmaz bókot vagy dicséretet, a férfiaknál ez a szám 31, ami arányait tekintve (mivel a női hozzászólók száma közel kétszerese a férfiakénak) nagyon hasonló. Idézet felhasználása nők esetében csupán egyszer fordul elő, míg a férfiaknál ötször, továbbá a kerékpáros metafora továbbvitele csupán 2 esetben kötődött a nőkhöz, azonban nyolcszor a férfiakhoz, ami arra utalhat, hogy a nők érzelmeik kifejezésekor saját kútfőből merítenek, míg a férfiak hajlamosabbak a már „bevált”, bejáratott forrásokhoz nyúlni.

Az érzelmi megnyilvánulások száma – beleértve az emotikonokat is – a női hozzászólásokban 202, a férfiakéban 117, ami nem mutat erőteljes nemi különbséget. A nők 7 esetben fogalmaztak meg kritikát; a férfiak 16-szor intéztek feddő szavakat Balázshoz, valószínűleg korábbi tapasztalataikból kifolyólag érezték az atyáskodásra feljogosítva magukat, megkímélendő a fiút a későbbi kudarcoktól. Szarkazmussal a nők 12 esetben éltek, a férfi felhasználók 23-szor élcelődtek Balázs gyámoltalanságán, amely arányaiban jóval gyakoribb a nők gúnyos megjegyzéseihez képest. Az okok minden bizonnyal a kritika magyarázatánál keresendők.

Szerencsét 130 alkalommal kívántak a nők, a férfiak csak 74-szer, ami azonban tekintettel a férfiak mintabeli alulreprezentáltságára, éppen megfelel a női hozzászólások arányának. Elismerően 66-szor nyilatkoztak a nőnemű facebookozók Balázsról és a hirdetéséről, a férfiak 37-szer. A megosztás verbalizálására 66 női és 45 férfi esetben került sor. Új megjegyzés hozzáfűzése a nőknél 85 esetben, a férfiaknál 56-szor valósult meg.

5. Megvitatás

Dolgozatomban különböző (és jórészt ismeretlen, ennélfogva nem vizsgálható) szociális hátterű és életkorú Facebook-felhasználók hozzászólásait vizsgáltam abból a szempontból, hogy a nemükkel szemben támasztott külső elvárásoknak mennyire felelnek meg, ha online közegben történő spontán hozzászólásaikat megfigyeljük.

Megállapítható, hogy az előzetes feltevések csupán részben igazolódtak. A férfiak nem mutatták ki nehezebben érzelmeiket nőtársaikhoz képest, a nők mondanivalójukat pedig legalább olyan gyakran támasztották alá emotikonokkal, mint a férfiak. A kritika és a szarkazmus gyakoribb előfordulása azonban egybevág a férfiak hétköznapi beszédstílusával. Meglepő felfedezésnek bizonyult viszont a férfiak körében a képi eszközök (idézet, metafora) használata, amely „mankóként” funkcionálhat az emocionális közlések során.

A mintát képező csoportok szociális hátterének különbözősége és az eltérő életkori sajátosságok miatt valószínűsíthetően nagyobb és a nemek arányát tekintve kiegyenlítettebb mintára lenne szükség egy esetleges hangsúlyosabb és/vagy szignifikáns különbség kimutatásához.

Irodalom

Bruner, Jerome 1987: Life as narrative. Social Research 54: 11–32.

Carr, Caleb. T. − Schrock, David B. − Dauterman, Patricia 2012: Speech Acts Within Facebook Status Messages. Journal of Language and Social Psychology 7: 21−30.

Christofides, Emily − Muise, Amy − Desmarais, Serge 2012: Risky Disclosures on Facebook: The effect of Having a Bad Experience on Online Behavior. Journal of Adolescent Research 10: 25−30.

McLaughin, Caitlin − Vitak, Jessica 2012: Norm evolution and violation on Facebook. New Media & Society 14/2: 299−315.

West, Laura E. 2010: Facework on Facebook: how it legitimizes online community membership and enables linguistic socialisation through intertextuality. Thesis. (M. S.), Georgetown University.

Williams, Amanda L. − Merten, Michael J. 2009: Adolescent’s Online Social Networking Following the Death of a Peer. Journal of Adolescent Research 24: 67−90.

[Lektorálta: Veszelszki Ágnes]